Henry Pelham
Henry Pelham (Laughton, East Sussex, 1694. szeptember 25. – London, 1754. március 6.) whig párti brit politikus, Nagy-Britannia miniszterelnöke 1743. augusztus 27-étől haláláig.
| Henry Pelham | |
 | |
| Született | 1694. szeptember 26.[1] Laughton |
| Elhunyt | 1754. március 6. (59 évesen)[2][3][4][5][1] London |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Catherine Manners (1726. október 29. – )[6][7] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Lady Grace Holles Thomas Pelham, 1st Baron Pelham |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Royal Society tagja |
| Sírhelye | Sussex |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Pelham témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Henry Thomas Pelham és Lady Grace Holles második fia volt. Westminsterben és az oxfordi Hart Hallban tanult. Ez utóbbi, ma már Hertford College néven, máig őrzi emlékét legelőkelőbb klubja, a Sir Henry Pelham Gentlemen's Sporting Society nevében. Önkéntesként szolgált a prestoni csatában 1715-ben, egy ideig a kontinensen élt, majd 1717-ben az East Sussex-i Seaford képviseletében tagja lett a Parlamentnek. Ezt a körzetet 1722-ig képviselte.
Erős családi befolyás és Robert Walpole ajánlása révén 1721-ben a Kincstár Lordja lett. 1724-ben hadügyminiszterként tagja lett a kormánynak. Ezt a pozíciót 1730-ban felcserélte a hadsereg finanszírozásáért felelős miniszter jóval jövedelmezőbb tisztére. Igazán azonban akkor került előtérbe, amikor kiállt Walpole súlyos vitákat kiváltó adóreformterve mellett. 1742-ben, a whig párt két szárnyának kibékülésével új kormány alakult, amelynek névleges feje előbb Spencer Compton, majd annak halálával Pelham lett, bár a valódi irányítás Lord John Carteret kezében volt. Őt azonban a következő évben kiszorították a kabinetből, így ezt követően Pelhamet tekintették a kormány vezető alakjának, bár bátyjának is jelentős befolyása volt. Vele való alkalmankénti összetűzései megnehezítették a kormányzást.
Pelham, erősen békepárti lévén, csekély lelkesedéssel és közepes sikerrel folytatta az osztrák örökösödési háborút, ám az ország, amely belefáradt a szakadatlan háborúskodásba, szinte szó nélkül beletörődött külpolitikájába. II. György király, miután saját terveit nem sikerült keresztülvinnie, 1746-ban ajánlatot tett William Pulteney-nek, ám számításait keresztülhúzta a Pelham fivérek lemondása, akik végül a király kérésére mégis hivatalban maradtak.
1749-ben a konszolidációs törvény elfogadásával újjászervezték a Brit Királyi Haditengerészetet. 1751 március 20-án elfogadták a naptárreformot: az új év kezdetét január 1-jére helyezték, a következő évtől pedig bevezették a Gergely-naptárat. Pelham egyik utolsó intézkedéseként elfogadták a házasságról szóló törvényt, amely megszabta a beleegyezés alsó korhatárát. Halálakor bátyja, Thomas, Newcastle hercege vette át a kormány vezetését.
Eredményei szerkesztés
Pelhamet éppen jellemének hiányosságai tették sikeressé, mivel egy erős személyiségű, önbecsülésű, határozott politikai célkitűzésekkel rendelkező politikus nem lett volna képes összetartani a kormány széthúzó tagjait. Ezenkívül tapintatos volt, és jól ismerte a Képviselőház vezéralakjait. Bármilyen vita vagy engedetlenség volt is a kabinetben, azt sosem engedte nyílt lázadássá fajulni. Pénzügyi politikája is komoly elismerést érdemel, különösen az államadósság csökkentésére és szerkezetének egyszerűsítésére irányuló terveit tekintve.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
A hivatali idejük alatt elhunyt állam- és kormányfők listája
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Peerage (angol nyelven)
- ↑ Kindred Britain
- ↑ p1595.htm#i15947, 2020. augusztus 7.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry Pelham című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Egyes adatok az Encyclopædia Britannica 1911-es kiadásából származnak.
- További információk Henry Pelhamről a Miniszterelnöki Hivatal honlapján
- Henry Pelham életrajza, külső katalógusokra mutató hivatkozásokkal
| Elődje: Spencer Compton |
|
Utódja: Thomas Pelham-Holles |
.svg)
