Herpy Miklós

magyar villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár

Herpy Miklós (Budapest, 1931. december 25. –) állami díjas, magyar villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa. Az analóg integrált áramkörök alkalmazástechnikája és az aktív RC szűrők szakértője. 1957 és 1990 között a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa 1974 és 1984 között a harmadik generációs mikrohullámú gerinchálózati rendszerek fejlesztésének irányítója. 1990 óta az Elektronika távközlési mérőműszereket fejlesztő és gyártó vállalat munkatársa.

Herpy Miklós
Herpy Miklós
Herpy Miklós
Született 1931december 25. (88 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár
a műszaki tudományok kandidátusa
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1957)
Kitüntetései Állami-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Herpy Miklós témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1942 és 1950 között a budapesti Érseki Katolikus Gimnázium (államosítás után Rákóczi Ferenc Gimnázium) diákja. Érettségije után édesapja mellett órás ipari tanuló, minthogy az „osztályellenségnek” minősített kisiparos édesapja miatt, egyetemi felvételét elutasították. 1952-ben szakmunkásvizsgája után munkásként már felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. Az első egyetemi éve után átiratkozott a Villamosmérnöki Kar műszer tagozatára. Ötödévesként a Simonyi Károly professzor által vezetett Elméleti Villamosság Tanszéken demonstrátorként és az Akadémia Műszerügyi Kutatóintézetében gyakornokként dolgozott. Diplomáját 1957-ben szerezte meg a Villamosmérnöki Kar, Műszer és Finommechanika Szakán, majd a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa lett. Első munkája az intézetben fejlesztett mikrohullámú rádiórelé rendszer szolgálati rendszereinek kifejlesztése volt. Az intézetben elsőként alkalmazott tranzisztoros, majd analóg integrált áramköröket. 1963-ban osztályvezetőnek, 1974-ben főosztályvezetőnek nevezték ki és megbízták a harmadik generációs rádiórelé rendszerek kidolgozásának irányításával. Ennek során bevezette a különleges pontosságot igénylő mikrohullámú mikrosztrip és felületszerelt technológiákat. A fejlesztés eredményeként gyártásba került berendezések kidolgozását, 1978-ban, munkatársaival megosztott Állami Díjjal ismerték el. Felismerve az elektronika rendkívül gyors fejlődését, 1984-ben visszatért az analóg áramköri kutatómunkához, melyek addig is megalapozták oktatói és publikációs munkáit.[1] A Műszaki tudományok kandidátusa címet 1980-ban az Analóg integrált áramkörök című disszertációjának megvédésével nyerte el.[2]

OktatásSzerkesztés

A Távközlési Kutató Intézetben szerzett analóg áramkörfejlesztői ismereteire támaszkodva 1960-tól kezdve mérésvezetőként, majd 1963-tól 33 éven át félállású oktatóként tanított a BME Műszer és Méréstechnika (ma Méréstechnika és Információs Rendszerek) Tanszékén, először tanársegédként, majd adjunktusként és 1980-tól 1998-ig docensként. Oktatói munkáját később címzetes egyetemi tanári címmel ismerték el.

A fontosabb előadott tárgyakSzerkesztés

  • Elektronikus áramkörök tervezése,
  • Analóg integrált áramkörök,
  • Aktív RC szűrők,
  • Elektronikus berendezések tervezése.[1]

Munkái az Elektronika vállalatnálSzerkesztés

Az Elektronika távközlési mérőműszereket fejlesztő és gyártó vállalattal[3] még 1963-ban került kapcsolatba. A szigorú műszerembargó miatt a Távközlési Kutató Intézet munkatársai többnyire maguk fejlesztették ki a kutatómunkájukhoz szükséges műszereket. Így 1962-ben kidolgozott és elkészített egy műszert, amely alkalmas volt a telefon- és rádiócsatornák zajának, a nemzetközi szabványok előírásainak megfelelő mérésére. Az Elektronika megszerezte e műszer gyártási jogát és megkezdte annak gyártását és értékesítését.[4][5] Ez volt a vállalat által gyártott első tranzisztoros műszer. A szabványok változása miatt 1976-ban szükségessé vált a műszer átkonstruálása. Ennek során egy analóg integrált áramköröket és aktív RC szűrőket alkalmazó új műszer született.[6] Ennek a változatnak a forgalmazási jogát szerezte meg a Siemens Messgeräte Bereich. A műszer Siemens változatát a Bundespost (a mai Deutsche Telekom elődje) rendszeresítette és előírta annak általános használatát.[7] A 80-as években szoros együttműködés alakult ki a Siemens és az Elektronika között, melynek során fontos szerepet kapott a cégközi egyeztetések és megállapodások lebonyolításában és külső tervezőként részt vett több a Siemens igényei szerinti új mérőműszer kidolgozásában. 1990-ben megvált a Távközlési Kutató Intézettől és az Elektronika munkatársa lett. Ezt követően, 2016-ig az Elektronika kutató, fejlesztő gyártó teamjeit támogatva vett részt a nagy távközlési szolgáltató vállalatok (például Deutsche Telekom, Telecom Italia) mindig újabb és újabb méréstechnikai igényeit kielégítő távközlési mérőműszerek létrehozásában. Nyolcvanötödik születésnapját követően, 2016 végén megvált a vállalattól és idejét Aggházy Károly zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus életpályája kutatásának szentelte. E munkája eredményeként jelent meg Aggházy-albuma a Rózsavölgyi Kiadónál.

Főbb publikációiSzerkesztés

KönyvpublikációkSzerkesztés

  • Herpy, M. – Wágner, Gy.: Elektronikus Műszerek, Tankönyvkiadó, Budapest 1967. (p. 462)
  • Herpy. M.: Analóg Integrált Áramkörök, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1973. (p. 425)
  • Herpy. M.: Analóg Integrált Áramkörök 2. kiad., Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1974. (p. 425)
  • Herpy. M.: Analoge integrierte Schaltungen, Franzis Verlag, München 1976. (p. 522)
  • Herpy. M.: Analoge integrierte Schaltungen 2. Auflage, Franzis Verlag, München 1979. (p. 522)
  • Herpy. M.: Analog Integrated Circuits, John Wiley, Chichester – New York, 1980. (p. 478)
  • Herpy. M.: Analogovie integralnie shemi, Moszkva, Radio i Svjaz, 1983. (p. 416)
  • M. 赫彼著 : 模拟集成电路 (Analog Integrated Circuits), Higher Education Press, Peking, 1984. (p. 459)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktív RC Szűrők, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1981. (p. 311)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktive RC-Filter, Franzis Verlag, München 1984. (p. 326)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktive RC Filter Design, Elsevier, Amsterdam 1986. (p. 306)
  • Herpy, M. – Berka, J.C.: Aktív RC Szűrők, BME Kiadó, Budapest 1991. (p. 311)
  • Herpy, M.: Aggházy Károly, egy Liszt-tanítvány élete és kora, közreadó: Gombos László, Rózsavölgyi Kiadó, Budapest 2018. (p. 228) ISBN 9786155062438

Folyóirat publikációkSzerkesztés

  • TKI Közlemények
  • Electronics Letters
  • Elektronik
  • Híradástechnika és más szaklapokban jelentek meg.

ForrásokSzerkesztés

HMArnold 2019. szeptember 27., 17:22 (CEST) HMArnold 2019. szeptember 27., 17:24 (CEST)