Horváti várkastélya

várhely Horvátországban

Horváti várkastélya (horvátul: Templarska tvrđava Mikanovce) egy középkori várhely Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében, Horváti településen.

Horváti várkastélya
Templarska tvrđava Mikanovce
Ország Horvátország
Mai településHorváti
Tszf. magasság96 m

Épült13. század
Elhagyták17. század vége
(lerombolták)
Állapotanincs felszíni maradványa
Típusasíkvidéki
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Horváti várkastélya (Horvátország)
Horváti várkastélya
Horváti várkastélya
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 02″, k. h. 18° 33′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 02″, k. h. 18° 33′ 28″

Fekvése szerkesztés

A várkastély a mai Gradina nevű helyen, az általános iskola közelében állt.

Története szerkesztés

A középkori Horvátit Kálmán herceg 1239-ben kelt, a boszniai püspökség részére kiállított adománylevele említi először. A Gradinán fekvő, a mai Kaluđer-patakig terjedő Horváti („Terra cruciferorum nomine Croac”) IV. Béla király 1238. január 29-én kelt adománylevele alapján a johannita lovagok birtoka volt és az akkori Valkó vármegyéhez tartozott. A johanniták kolostora körül Horvátiban település jött létre, ahol vámot szedtek és hetivásárokat tartottak. Horvátit 1244-ben „Urvati”, az 1332 és 1337 közötti pápai tizedjegyzékben „Hurnasy”, „Hurachi”, „Choruati”, „Arroad”, 1387-ben „Horwaty”, 1395-ben „Horuathy”, 1432-ben „Horuathy”, 1477-ben és 1506-ban „Horwathy” névalakokban találjuk a korabeli oklevelekben.[1] A johanniták birtokait később a templomosok vették át, de a rendet 1312-ben pápai rendeletre feloszlatták. 1348-ban 110 évi keresztes uralom után Horváti és Nagyfalu királyi adományként a Baczián nembeli Horváti Pál fia Péter birtoka lett. Horváti a Horváti család uralma idején élte virágkorát. Hatalmuk olyan nagy volt, hogy I. Lajos magyar király halála után 1382-ben a magyar trónra a nápolyi Kis Károlyt hívták meg. Károly meggyilkolása után 1387-ben a Horvátiak megölték Erzsébet királynét, végül azonban Luxemburgi Zsigmond kerekedett felül. A Horváti család 1394 után már nem játszott szerepet Magyarország történelmében. A Horvátiak után a Garaiak lettek a település birtokosai. Az 14771478-as adománylevélben Horvátit elhanyagolt helyként írják le, egy romos templommal, amelynek kőből épült harangtornya van Gradina közelében, temetővel körülvéve. A johanniták Gradinán álló egykori épületei jobb állapotban voltak, mivel a Garaiak kastélyként használták őket. A török 1526-ban szállta meg Horvátit és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A várkastély valószínűleg a felszabadító háborúban pusztult el. A romokat 1726-ban a neves császári hadmérnök Marsigli még látta és lerajzolta. Ezen a rajzon az erődítmény néhány része mellett jól látszanak az egykori lakótorony maradványai. Később a romokat a lakosság elhordta. 1980-ban a vinkovcei múzeum munkatársai Ivane-Iskre Janošić régész vezetésével végeztek ásatásokat, melyek során az őskori maradványok mellett a középkorból származó fibulákat és nyakláncot is találtak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.

Források szerkesztés