Főmenü megnyitása

A hosszúlábú potoró (Potorous longipes) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Hosszúlábú potoró
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kengurualkatúak (Macropodiformes)
Család: Patkánykenguru-félék (Potoroidae)
Nem: Potorous
Faj: P. longipes
Tudományos név
Potorous longipes
Seebeck & Johnston, 1980
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúlábú potoró témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúlábú potoró témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

A hosszúlábú potoró Ausztrália délkeleti csücskén, Kelet-Gippsland egyes részein fordul elő. Az állat igen ritka, állománya nagyságáról semmit sem tudnak.

MegjelenéseSzerkesztés

Az állat törzshossza 38-42 centiméter, farokhossza 31,5-32,5 centiméter. A hím testtömege 1,6-1,8 kilogramm, a nőstényé 2-2,2 kilogramm. Az állat szőrzete szürkésbarna és rövid, a hasi része világosabb. A mellső végtagjai rövidek és izmosak, ásásra alkalmas hosszú karmokkal. A hosszúlábú potoró a táplálékkeresés során kúp alakú lyukakat váj a talajba. A hátsó végtagok hosszúak, 4-4 ujjal (közülük 2-2 összenőtt). Gyors futásnál az állat ugyanúgy ugrál, mint a kenguru. A farok testéhez viszonyítva hosszú; gyors ugrásoknál felfelé tartja, úgy egyensúlyoz vele. A kengurukhoz hasonlóan a hosszúlábú potoró is a földre fekteti zömök farkát, így szert tesz egy harmadik „lábra” is, amellyel megtámaszthatja magát.

ÉletmódjaSzerkesztés

A hosszúlábú potoró magányosan él, és területhez kötődik. Tápláléka gyökerek, gumók, gombák és gerinctelenek. Az állat 7 évig él.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget feltehetően egyéves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. Az egyetlen utód feltehetően 16-17 hetet ül az erszényben. Az elválasztás körülbelül 21 hét után következik be. A nőstény évente kétszer ellik.

Rokon fajokSzerkesztés

A hosszúlábú potoró legközelebbi rokonai és a Potorous nem másik három faja: a hosszúorrú potoró (Potorous tridactylus), a Gilbert-potoró (Potorous gilbertii) és a kihalt szélesfejű potoró (Potorous platyops).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés