Hubói Hubay család

Eredete

Ősrégi gömöri család, melynek ősi fészke Hubó, vagy régi nevén Huba közsé­ge. A család az 1200-as években már sze­repel. 1290-ben Hubai Bátha fiáról, Hubay Istvánról történik említés. Hubai Póka fia, Péter 1315-ben fiainak, Miklósnak és Györgynek terheit is magára vállalván, meg­jelenik az egri káptalan előtt, hol kijelenti, hogy a Nagyvölgy nevű ősi birtokát, amely Hubó határából hasíttatott ki, minden tarto­zékával lányának, Katus asszonynak és fér­jének, Mártonnak, a Mikó fiának engedi át leány negyed fejében. Ugyanő 1353-ban lá­nyával, özv. Keszi Mártonnéval s ennek fiá­val megjelent az egri káptalan előtt s a Gömör megyei „Készéi” földön fekvő ősi birtokát lányának s leszármazóinak adományozta, mivel fiai meghaltak.

Hubay Jakab fia, Pál 1366-ban Gömör megye nádori gyűlésén perbe fogta Készéi Márton özvegyét ezért a jószágért, azt vitatván, hogy Hubai Péter az ő unokatestvére lévén, intézkedése az ősi jószágról az ő beleegyezése nélkül érvényes nem lehetett. Felmutatta aztán az egri káptalan 1353-ban kelt okiratát, melyben Hubai Miklós unokája, Jakab­nak pedig fia: Hubai János, az ő édestestvére, mindkettőjük nevében tiltakozott is az ellen, hogy Hubay Péter comes a Nagyvölgyet lányának adományozza, mivel az jogos úton az ő atyjukat illette volna, de ő mindenféle idézéssel zaklatván, megbüntettette s ezt a birtokot elfoglalta. Mivel Hubay Péter, Pókának fia neki unokatestvére volt, ősi jószágai is csak őreá maradhattak. Állításait bizonyítékokkal is megerősítette. A nádor ítélete alapján a fejérvári káptalan emberei a megyei kiküldöttekkel a helyszínen megbecsülték néhai Hubai Péter hubói, nagyvölgyi és keszői (kezeii) jószágát s azt négy egyenlő részre osztván, 74 részét Katus asszonynak, V4 részét Jakab fiának hasították. Katus asszony és fiai Keszeii fele részét kapták a Dancs fia, Jakab faluja és dél felől a Herbord fiai kezeii jószága szomszédságában, a többi birtokok azonban a felpe­reséi lettek.

1352-ben és a következő években hosszas per folyt a Hubay és a Dancs család között keszi birtokaik határai felett. A Hubaiak ebben a korban a Hubóval szomszédos Herepán községében Szt. Demeter tiszte­letére alapított egyháznak kegyurai voltak. Herepán községét egyházáról később Szt. Demeternek hívták; mint puszta, ma is e néven ismeretes. Bebek Detre nádor parancsára 1398-ban a jászói konvent embere Otro- kocsi Domokos fia, István nádori biztossal Hubay Domokos fiát, Miklóst, aztán Hubay György fiát, Jánost és Pál fiát, Demetert ellentmondás nélkül bevezette Szt. Demeter egyházának kegyúri jogaiba.

1411-ben Hubay Miklósnak fia, János azzal a kérelemmel járult Zsigmond király színe elé, hogy erősítené meg őket Hubó községének birtokában. A király Visegrádon kelt új adománylevelében, hivatkozva a Hubayaknak a haza mellett szerzett érdemeire, megerősíti a családot ősi birtokában; mire a jászói konvent Hubay Miklós fiait, Jánost és Gáspárt, Hubay György fiait, Márkot, Tamást és Benedeket, másik Hubay Miklós­nak fiait, Lászlót és Istvánt, Hubay Demetert és két fiát, Jánost és Andrást, végre Hubay Lászlónak fiát, Pált ellentmondás nélkül iktatta be abba. A király adománylevelét és az iktatólevelet 1412-ben függőpecsét alatt, kiváltságos alakban kiadja.

A család a Lócipusztán is birtokos volt az 1400-as években. Hubay Sebestyénnek fia, Lukács anyjának, özv. Margit asszonynak és gyerme­keinek, Katának, Miklósnak, Antalnak és Margitnak a nevében is 17 aranyforintban zálogosítja el Felsőlóc helységének felét.

Viselt tisztségek

A családból Hubay István 1547-1550-ben szolgabírája Gömörnek. Hubay János 1604-1610 között szintén szolgabíránk volt. A Hubayak közül mind ebben, mind a későbbi századokban még sokan viseltek megyei tisztségeket. Hubay György, István, Ferenc és másik István Rákóczy kurucai közt küzdöttek a haza függetlenségéért. Hubay Pál az 1700-as évek végén megyénk ügyésze volt, Hubay Ádám strázsamestert pedig 1800-ban a nógrádi gyalogos nemesség századának főhadnagyává választották. A család jelesebb fiai közül ki kell még emelnünk Hubay Józsefet, aki 1847-ben személynöki ítélőmester volt, 1859-ben pedig a pesti törvényszék elnöke.

A család ma is igen kiterjedt, amely Hubón, Martonfalán, Felsővályon, Tatán, Naprágyon és más helységekben virágzik. Disznóshorváton is él a családnak egy hatalmas törzse, ahonnan Nyárádra is átszármaztak. Egy másik ága Tállyán telepedett le, melynek őse, Hubay Pál 1758-ban mint Hubay Ferenc hubói lakos fia, bizonyítványt kapott nemességéről. Mádon is élnek a családból. Hubay László fia, Pál 1772-ben Lövön lakott. Gömörtől ebben az évben nemesi bizonyítványt nyert. Végre a szolnoki ágról is említést kell tennünk, ahol a jelenben is virágzik a családnak egy hajtása.

/ Forrás: Mihányfalusi Forfon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai /

Családfák

I. tábla

Az ábrán látható Pál és György

II. tábla

III. Tábla ( saját kutatás )

A III. táblán az I. táblán szereplő személyekkel kapcsolatos kapcsolódások, kiegészítések:

Hubay Demeter ( I. tábla) másik fia- Hubay György, felesége Uza Borbála - lányuk Hubay Borbála, akinek férje Bodon Farkas

A III. tábla, Hubay Demeter ( I. tábla) fia-Hubay Antal ( I. tábla ) fia- Hubay Demeter-től levezetve

A III. táblán zölddel jelölt Hubay Erzsébet

Hubay Erzsébet bátyja, Hubay László

Hubay Erzsébet, Hubay Mária és Hubay László édesanyja mellétei Barna Julianna ( mellétei Barna Család ) apja Hubó Hubay Kálmán

Anyakönyvi kivonatok

Hubay László, Hubay Mária és Hubay Erzsébet dédszüleinek a házassági anyakönyvi bejegyzése ( Hubó )

Hubay László, Hubay Mária és Hubay Erzsébet nagyszüleinek a házassági anyakönyvi bejegyzése ( Hubó )

Források

Mihányfalusi Forfon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai

Zentai Plajner Zsolt saját kutatások ( országos levéltár, családi levéltár )