Naprágy
Naprágy (szlovákul Neporadza) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
| Naprágy (Neporadza) | |
 | |
| Naprágy | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Jozef Madarász |
| Irányítószám | 980 45 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 286 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 7,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 46″, k. h. 20° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 46″, k. h. 20° 23′ 20″ | |
| Naprágy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naprágy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Tornaljától 12 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.
Története szerkesztés
1254-ben IV. Béla adománylevelében "Neporad" alakban említik először. 1323-ban "Noprad", 1340-ben "Naprad" alakban szerepel. A gömöri uradalom része volt. 1427-ben Náprágyi János 12 portával, 1431-ben Náprágyi Lőrinc 21 portával rendelkezett a településen. A 16. században török uralom alá került, ezután kisnemesi község volt. 1828-ban 46 házában 363 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században szélmalom is működött itt.
Vályi András szerint: "NAPRÁGY. Magyar falu Gömör Várm. a’ Putnoki Járásban, földes Ura Hamvay, Kubinyi, Széki, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik egy völgyben Keszitől 1/2, Sz. Királytól 1 órányira, Zádorfalvához sem meszsze, és annak filiája; határja hegyes, közép termékenységű, piatzozása 3 mértföldnyire, fája tűzre elég, szőlő hegye középszerű, legelője, ’s erdeje sem kevés, gyümöltse kivált tseresnyéje különösen jó, Putnoktól 1, Roznyóról 6 mértföldnyire van."[2]
Fényes Elek szerint: "Naprágy, magyar falu, Gömör vmegyében, közel Kelemérhez egy völgyben fekszik. Van benne reform. templom. A lakosok száma 577-re megy, kivevén nehány evangelikust, a többi mind reformatus, s eredeti magyarok. Van 26 6/8 majorsági telek, 150 hold erdő, 8 kapa szőlő. Hegyes szántófölde bőven termi a jó tiszta buzát s egyebet. Recski Benedeknek van itt egy szélmalma, a putnoki járásban, de Gömör vmegyében sincs több. Birják jelenleg Recski, Hamvai, Hevessi urakon kivül Szuhai, Ragályi, Nagy, Tánczos, Tar, Orbán, Kovács, Hubai, Szokol, Szivos családok. Ut. p. Tornalja."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Naprágy, Bánréve közelében fekvő magyar kisközség, 136 házzal és 562 ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben Napragh néven merül fel. Földesurai a Hanvay, Recsky, Naprágyi, Lenkey, Szuhay, Ragályi, Nagy, Tánczos, Tar, Orbán, Kovács, Hubay, Báthy, Széky és Szivós családok. A mult század közepén itt volt az egész vármegyében az egyetlen szélmalom, melyet Recsky Benedek állíttatott. A lakosok fogyasztási szövetkezetet és dalegyletet tartanak fenn. 1836-ban a községnek legnagyobb része leégett. Református templomának építési ideje ismeretlen, de 1694-ben már megújították. Az egyház több, XVII. századbeli szentedényt őriz. Ide tartoznak Széki, Láz és Szeles puszták is. A község postája Kelemér, távírója Putnok és vasúti állomása Bánréve."[4]
Itt állt a 19. század közepéig a vármegye egyetlen szélmalma. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1910-ben 549-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 293 lakosából 153 magyar, 72 cigány és 64 szlovák.[5]
2011-ben 277 lakosából 201 magyar, 47 szlovák és 13 cigány.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1556-ban Naprágyi Demeter katolikus püspök, erdélyi kancellár.
- Itt született 1832-ben Balogh Gyula költő.
- Itt szolgált Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt szolgált S. Szabó József református lelkész, pedagógus, irodalomtörténész, költő.
Nevezetességei szerkesztés
Református temploma 1839-ben épült klasszicista stílusban.
-
Református templom
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
