Naprágy

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 24.

Naprágy (szlovákul Neporadza) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Naprágy (Neporadza)
Naprágy
Naprágy
Naprágy zászlaja
Naprágy zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterJozef Madarász
Irányítószám980 45
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség286 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület7,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 46″, k. h. 20° 23′ 20″48.362800°N 20.388900°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 46″, k. h. 20° 23′ 20″48.362800°N 20.388900°E
Naprágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Naprágy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tornaljától 12 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Története

szerkesztés

1254-ben IV. Béla adománylevelében "Neporad" alakban említik először. 1323-ban "Noprad", 1340-ben "Naprad" alakban szerepel. A gömöri uradalom része volt. 1427-ben Náprágyi János 12 portával, 1431-ben Náprágyi Lőrinc 21 portával rendelkezett a településen. A 16. században török uralom alá került, ezután kisnemesi község volt. 1828-ban 46 házában 363 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században szélmalom is működött itt.

Vályi András szerint: "NAPRÁGY. Magyar falu Gömör Várm. a’ Putnoki Járásban, földes Ura Hamvay, Kubinyi, Széki, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik egy völgyben Keszitől 1/2, Sz. Királytól 1 órányira, Zádorfalvához sem meszsze, és annak filiája; határja hegyes, közép termékenységű, piatzozása 3 mértföldnyire, fája tűzre elég, szőlő hegye középszerű, legelője, ’s erdeje sem kevés, gyümöltse kivált tseresnyéje különösen jó, Putnoktól 1, Roznyóról 6 mértföldnyire van."[2]

Fényes Elek szerint: "Naprágy, magyar falu, Gömör vmegyében, közel Kelemérhez egy völgyben fekszik. Van benne reform. templom. A lakosok száma 577-re megy, kivevén nehány evangelikust, a többi mind reformatus, s eredeti magyarok. Van 26 6/8 majorsági telek, 150 hold erdő, 8 kapa szőlő. Hegyes szántófölde bőven termi a jó tiszta buzát s egyebet. Recski Benedeknek van itt egy szélmalma, a putnoki járásban, de Gömör vmegyében sincs több. Birják jelenleg Recski, Hamvai, Hevessi urakon kivül Szuhai, Ragályi, Nagy, Tánczos, Tar, Orbán, Kovács, Hubai, Szokol, Szivos családok. Ut. p. Tornalja."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Naprágy, Bánréve közelében fekvő magyar kisközség, 136 házzal és 562 ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben Napragh néven merül fel. Földesurai a Hanvay, Recsky, Naprágyi, Lenkey, Szuhay, Ragályi, Nagy, Tánczos, Tar, Orbán, Kovács, Hubay, Báthy, Széky és Szivós családok. A mult század közepén itt volt az egész vármegyében az egyetlen szélmalom, melyet Recsky Benedek állíttatott. A lakosok fogyasztási szövetkezetet és dalegyletet tartanak fenn. 1836-ban a községnek legnagyobb része leégett. Református templomának építési ideje ismeretlen, de 1694-ben már megújították. Az egyház több, XVII. századbeli szentedényt őriz. Ide tartoznak Széki, Láz és Szeles puszták is. A község postája Kelemér, távírója Putnok és vasúti állomása Bánréve."[4]

Itt állt a 19. század közepéig a vármegye egyetlen szélmalma. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 549-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 293 lakosából 153 magyar, 72 cigány és 64 szlovák.[5]

2011-ben 277 lakosából 201 magyar, 47 szlovák és 13 cigány.

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1556-ban Naprágyi Demeter katolikus püspök, erdélyi kancellár.
  • Itt született 1832-ben Balogh Gyula költő.
  • Itt szolgált Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt szolgált S. Szabó József református lelkész, pedagógus, irodalomtörténész, költő.

Nevezetességei

szerkesztés

Református temploma 1839-ben épült klasszicista stílusban.

Külső hivatkozások

szerkesztés