Hungarikum (könyvtártudomány)

A vizsolyi biblia

A hungarikum szót a könyvtárügyben hosszú évtizedek óta használják bizonyos dokumentumok tekintetében. A könyvtári gyűjtőkörbe tartozó hungarikumok (könyvtári hungarikumok) a magyar kulturális örökség részét képezik.

FogalmaSzerkesztés

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében

Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.

[1][2]

A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi törvény kifejezetten kimondja, hogy a hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket.

A hungarikumok könyvtártudományi fogalma tehát továbbra is él. Előfordulhat, hogy egy dokumentum mind könyvtárügyi szempontból, mind a hungarikumokról szóló törvény értelmében hungarikumnak minősül. Így pl. Vizsolyi biblia, amely könyvtári hungarikum, ám ezen értelmén túl a 2012. évi XXX. törvény szerint is hungarikum lett 2015. januárjában.[3]

Az Országos Széchényi Könyvtár mint nemzeti könyvtár az összes írott hungarikumot gyűjti.

A hungarikumok felosztásaSzerkesztés

Hungarikumnak tekintjük azokat a dokumentumokat, amelyek

  • Magyarország mindenkori területén bármely nyelven jelentek meg (területi hungarikum),
  • Magyarország mindenkori területén kívül magyar nyelven jelentek meg (nyelvi hungarikum),
  • magyar illetve magyarországi szerzőtől bárhol, bármilyen nyelven jelentek meg (patrisztikai hungarikum),
  • tartalmukban magyar, illetve magyarországi vonatkozásúak (tartalmi patriotikum).[4]

Magyarország mindenkori területe alatt értendő

  • Magyarország és Erdély 1918-ig (Horvátország és Szlavónia nélkül).
  • Pozsega, Verőce és Szerém vármegyék 1868-ig.
  • Fiume 1779-1918 között.
  • az 1919 után kialakult magyar állam területe, figyelembe véve az 1938 és 1941 között bekövetkezett határváltoztatásokat.[4]

Más felosztás szerint a könyvtári hungarikum lehet:

  • területi hungarikum: Magyarország mindenkori közigazgatási területén előállított irodalom;
  • nyelvi hungarikum: a világon bárhol előállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok;
  • személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar, magyar származású vagy Magyarországon tevékenykedő szerző alkotott;
  • tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerző írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik.
  • „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű

Hungarikumok az Országos Széchényi KönyvtárbanSzerkesztés

Az 1997. évi CXL. törvény a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások közé sorolja a következőket: a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,[5]

A törvény - az 55. § -ában foglaltakon túl - a nemzeti könyvtár alapfeladatai közé sorolja a következőket:

  • a) a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,
  • b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése,
  • c) a kiadványnak nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése.[6]

A könyvtári hungarikumok gyűjtésének történeteSzerkesztés

" A hungarikumok regisztrálásának hosszú és szerteágazó története 1711-ben kezdődött, amikor a magyarországi szerzők munkáit Czvittinger Dávid regisztrálta Specimen Hungariae literatae címmel Frankfurtban és Leipzigben megjelent latin nyelvű személyi bibliográfiájában. Már magyar nyelven jelent meg Sándor István Magyar könyvesház című könyvészete 1803-ban Győrben, amely nemzeti irodalmunk első átfogó számbavétele. A nyomtatott hungarikumok tudományos igényű bibliográfiai munkálatai a 19. század második felében indultak meg. Kezdetekben az egyéni kezdeményezés jellemezte a tevékenységet (Szinnyei József, Szabó Károly, Petrik Géza, Kiszlingstein Sándor, Hellebrant Árpád, Apponyi Sándor munkássága) a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete támogatásával. A 20. század első felétől ez intézményes formában az Országos Széchényi Könyvtár keretei között folyik, a régi nyomtatványok tekintetében együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával. A megjelent retrospektív ciklusok - a dokumentumtípusok, a nyelv és a terület vonatkozásában eltérő gyűjtőkörrel és leírási részletességgel – az 1473–1960 közötti időszakra vonatkozóan évkihagyás nélkül regisztrálják a hungarikum dokumentumokat. 1961-től 2001-ig a nyomtatott kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerébe tartozó kiadványok vették számba a különféle dokumentumtípusokat."[7]

A Magyar Nemzeti Bibliográfia kurrens anyaga 2002-től e-folyóiratként érhető el. A hungarikumok korszerű retrospektív bibliográfiáinak létrehozása érdekében az OSZK új adatbázisokat épít.[7]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • oszk
  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 1. számú melléklet d. pontja
  2. Az 1997-es törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény a hungarikumok szabályozását nem érinti.
  3. 2015. januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé. http://vs.hu/magazin/osszes/a-vizsolyi-biblia-es-a-szegedi-fuszerpaprika-is-hungarikum-lett-0129 Archiválva 2015. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. a b http://mnb.oszk.hu
  5. 1997. évi CXL. törvény 60. § (1) bek. b. pontja
  6. 1997. évi CXL. törvény 61. § (4) bek.
  7. a b http://mnb.oszk.hu/

További információkSzerkesztés