Huszárgráf
A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy huszárgráf (knight's graph) olyan gráf, ami a sakkjátékban szereplő huszár nevű figura lehetséges lépéseit jeleníti meg egy sakktáblán: a csúcsok a sakktábla egy-egy mezőjét jelképezik, az élek pedig a legális lépéseket köztük. Specifikusabban, egy -es huszárgráf az -es sakktábla huszárgráfja.[1] Csúcsai felfoghatók az euklideszi sík azon pontjaiként, melyek Descartes-koordinátái (a sakktábla mezőinek középpontjai) és egész számok, és két csúcsot akkor köt össze él, ha euklideszi távolságuk éppen .
Huszárgráf | |
8×8-as huszárgráf | |
Csúcsok száma | nm |
Élek száma | (ha min(n, m) ≥ 2) |
Átmérő | 2 |
Derékbőség | 4 (ha és ) |
Egyéb | páros |
Jellemzői
szerkesztésA huszárgráf a sakkfigurák gráfjai között (bástyagráf, futógráf, királygráf, vezérgráf) egyetlenként páros gráf.
A huszárgráfnak az elfajult 1×n esetben (üres gráf) n, 2×n esetben 4, 3×3 esetben 2 összefüggő komponense van; 3×3-asnál nagyobb sakktáblákon mindig összefüggő.
Az -es huszárgráf csúcsainak száma . A négyzetes, -es huszárgráf csúcsainak száma , éleinek száma pedig .[2]
Az -es huszárgráf k hosszúságú köreinek száma páratlan k-kra 0, k=4 hosszúságú körökre pedig a következő képlet adja meg értékét:[3]
Ha a sakktáblából „széleinek összeragasztásával” tóruszt készítünk (tehát a tábla egyik szélén kilépve a másik szélén lépünk be), a -es huszárgráf megegyezik a négydimenziós hiperkockagráffal.[4]
Huszárvándorlás
szerkesztésA huszárgráf Hamilton-körét vagy Hamilton-útját zárt, illetve nyitott huszárvándorlásnak nevezik.[1] A zárt huszárkörút páratlan számú mezővel rendelkező sakktáblákon nem lehetséges, hiszen a huszárgráf páros, és csak a páros számú csúccsal rendelkező páros gráfoknak lehet Hamilton-köre. A Schwenk-tétel pontosan listázza, hogy mely sakktáblákon létezik zárt huszárkörút, és melyeken nem.[4]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Averbach, Bonnie & Chein, Orin (1980), Problem Solving Through Recreational Mathematics, Dover, p. 195, ISBN 9780486131740, <https://books.google.com/books?id=xRJxJ7L9sq8C&pg=PA195>.
- ↑ "Sloane's A033996 ", The On-Line Encyclopedia of Integer Sequences. OEIS Foundation.
- ↑ E. Weisstein, Nov. 16, 2014
- ↑ a b Watkins, John J. (2004), Across the Board: The Mathematics of Chessboard Problems. Paradoxes, perplexities, and mathematical conundrums for the serious head scratcher, Princeton University Press, pp. 44, 68, ISBN 978-0-691-15498-5, <https://books.google.com/books?id=EQSPm1MPKJUC&pg=PA44>.
További információk
szerkesztés- Weisstein, Eric W.: Knight Graph (angol nyelven). Wolfram MathWorld