I’m in Love with My Car
Az I’m in Love with My Car a harmadik dal a brit Queen rockegyüttes 1975-ös A Night at the Opera albumáról. A szerzője Roger Taylor dobos volt, ő is énekelte. Egyike Taylor legismertebb és legnépszerűbb szerzeményeinek. 1975-ben a „Bohemian Rhapsody” B oldalán kapott helyet. Erőteljes hangzású, lassú sodrású rockdal, amely az autójukat rajongásig szerető emberekről (egyesek szerint magáról Taylorról) szól. Gyakran elhangzott az együttes és Taylor szólókoncertjein, élőben is a dobos énekelte.
Queen I’m in Love with My Car | |
dal a(z) A Night at the Opera albumról | |
Megjelent | 1975. november 21. |
Felvételek | 1975. augusztus–november Sarm East Studios, The Roundhouse, Olympic Studios, Scorpion Studios, Lansdowne Studios, London, Anglia; Rockfield Studios, Monmouth, Wales |
Stílus | Rock |
Nyelv | angol |
Hossz | 3:05 |
Kiadó | EMI, Elektra |
Szerző | Roger Taylor |
Producer | Queen, Roy Thomas Baker |
Az A Night at the Opera album dalai | |
| |
Videóklip | |
Hivatalos videóklip | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Háttér és kompozíció
szerkesztésTaylor az együttes egyik roadjáról, John Harrisről írta, aki nagyon szerette a Triumph TR4-es autóját (az A Night at the Opera borítóján neki ajánlotta a dalt). Erre az alapötletre építette fel a szöveget, amely szó szerint arról szól: „szerelmes vagyok az autómba.”[1] Tagadta, hogy önmagáról írta volna, elmondása szerint ő sosem volt ennyire fanatikusan autóimádó,[2] de Brian May, az együttes gitárosa a The Making of 'A Night at the Opera' dokumentumfilmben mosolyogva mondta: „azt mondja, valaki másról írta. De mi tudjuk az igazat, nemde, Rog? Úgy értem, Roger mindig is oda volt a gyors dolgokért, tudod, gyors autók, stb.”[3]
Készített hozzá egy durva demót, amelyben ő énekelt és gitározott. Amikor bemutatta May-nek, az annyit mondott rá: „Ugye ez vicc?” Taylor viszont komolyan gondolta, és a végleges változatban is ő énekelt.[3] May a riffekben a kipufogóhangot igyekezett utánozni, a felvétel legvégére pedig Taylor saját Alfa Romeojának a kipufogóhangját rögzítette.[4] Taylor elmondása szerint kicsit más, mint a rockdalok többsége, mert 6/8-os ütemben íródott, ami „megállíthatatlan lendületet biztosított.”[3]
Megjelenés és fogadtatás
szerkesztésTaylor mindenáron azt akarta, hogy a dal a „Bohemian Rhapsody” B oldalára kerüljön, rengeteg időbe került, hogy erről meggyőzze az ellenálló Freddie Mercuryt. A „Bohemian Rhapsody” nem sokkal később milliós példányban fogyott, és Taylornak is rengeteg jövedelmet hozott a B oldalas dala miatt, ami kis feszültséget okozott az együttesen belül. A bevételekből a tagok közül elsőnek vásárolt egy nagyobb házat nem sokkal később.[5]
A dalt jól fogadták a kritikusok. Mind az NME, mind a Melody Maker úgy vélte, hogy amellett, hogy erős sodrású rockdal, kellemesen humoros a szövege.[6][7] Jim DeRogatis a Chicago Sun-Times-ban dicsérte: „szíve mélyén a Queen mindig is Beatles-szerű popzenekar volt, és soha nem hanyagolta el a dallamokat, még akkor sem, amikor fémes zajú rockot játszottak […] mint az »I’m in Love with My Car«.”[8] Az AllMusic kritikusa az A Night at the Opera egyik gyöngyszemének nevezte: „Az énekes és dobos tevékenysége mellett Roger Taylor mindig kész volt arra, hogy egy-egy kemény hard rock számot írjon a Queen albumaira. A legismertebb példa erre az „I’m in Love with My Car”, egy mókás rockdal az A Night at the Operáról. A dupla fenekű dalszöveg egy macsó hapsit fest le, aki megtalálta a végső borzongást”. A kritikus Taylor hangját Rod Stewartéhoz hasonlította.[9]
Élőben
szerkesztésAz 1977 és 1981 között gyakran előadták a koncerteken. Felkerült az 1979-es Live Killers koncertalbumra, valamint a We Will Rock You koncertfilmre (ami 2007-ben Queen Rock Montreal címen jelent meg, lényegében ugyanazzal a tartalommal). Hasonlóan a stúdióverzióhoz, élőben is Taylor énekelte a dobok mögül, Mercury pedig zongorán kísérte, és néha a háttérvokálba is besegített. Később saját együttesével, a The Cross-szal is gyakran előadta koncertjeiken.[2]
A 2005–2006-os Queen + Paul Rodgers koncerteken ugyancsak Taylor énekelte, egy ilyen előadás felkerült a 2005-ös Return of the Champions koncertalbumra és koncertfilmre is.[2]
Közreműködők
szerkesztés- Ének: Roger Taylor
- Háttérvokál: Roger Taylor
Hangszerek:
- Roger Taylor: Ludwig dobfelszerelés
- John Deacon: Fender Precision Bass
- Brian May: Red Special
- Freddie Mercury: Bechstein zongora
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Blake, Mark. Is This the Real Life? – The Untold Story of Queen. London: Aurum, 179. o. (2010). ISBN 978-1-84513-597-3
- ↑ a b c Purvis, Georg. Queen: Complete Works. London: Reynolds & Hearn, 176. o. (2007). ISBN 978-1-905287-33-8
- ↑ a b c Longfellow, Matthew. (2006. március 21). The Making of 'A Night at the Opera' (DVD). Eagle Rock Entertainment.
- ↑ Sutcliffe, Phil. Queen: A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története. Budapest: Cartaphilus, 81. o. (2010). ISBN 978-963-266-182-7
- ↑ Sutcliffe, Phil. Queen: A rock koronás királyainak teljes, képekkel illusztrált története. Budapest: Cartaphilus, 92. o. (2010). ISBN 978-963-266-182-7
- ↑ Doherty, Harry (1975. november 22.). „Queen's crowning glory”. Melody Maker. [2015. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
- ↑ Stewart, Tony (1975. november 22.). „Queen: A Night at the Opera”. NME, 21. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
- ↑ DeRogatis, Jim (2002. július 14.). „The Great Albums: Queen, A Day at the Races, A Night at the Opera”. Chicago Sun-Times.
- ↑ Erlewine, Stephen Thomas: Queen: A Night at the Opera. www.allmusic.com. (angolul) AllMusic (Hozzáférés: 2013. május 17.)
További információk
szerkesztés- Dalszöveg
- I’m in Love with My Car. www.queensongs.info. (angolul) Queensongs.info – Részletes dalszerkezet elemzés