Wikipédia

I. Artakhsaszjá perzsa király

ókori perzsa király
(I. Artaxerxész szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 22.
A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

I. Artakhsaszjá akhaimenida perzsa nagykirály (óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠 a-ra-ta-xš-a-ça-a, vagy 𐎠𐎼𐎫𐎧𐏁𐏂𐎠 a-ra-ta-xa-ša-ça-a, normalizált alakja mindkettőnek Artaxšaçā, ismert hellén nevén Ἀρταξέρξης) I. Artaxerxész (Kr. e. 500 körül – Kr. e. 424. december 25., Szúsza, Elám) perzsa király Kr. e. 465-től haláláig. A Hosszúkezű (görögül Makrokheir, latinul Longimanus) ragadványnévvel is ismert.

I. Artakhsaszjá
RagadványneveHosszúkezű (Makrokheir, Longimanus)
Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 465 – Kr. e. 424
Koronázása
Kr. e. 464
ElődjeI. Khsajársá
UtódjaII. Khsajársá
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 424 – Kr. e. 424
ElődjeI. Khsajársá
UtódjaII. Khsajársá
Életrajzi adatok
UralkodóházAkhaimenida-ház
SzületettKr. e. 500 körül
ElhunytKr. e. 424. december 25. (kb. 70–80 évesen)
Szúza
NyughelyeRustam, Irán
ÉdesapjaI. Khsajársá
ÉdesanyjaAmesztrisz
Testvére(i)
  • Rhodogune
  • Amytis
  • Artarius
  • Darios
  • Histaspes
HázastársaDamaspia
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Artakhsaszjá témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Uralkodása alatt kiújultak a háborúk a görögökkel, de hajóhada Kr. e. 449-ben Szalamisznál az athéniektől vereséget szenvedett, s ennek következtében jött létre a Kalliasz-féle béke, ami véget vetett a görög-perzsa háborúknak. Nevével találkozunk a Bibliában is, az ő uralkodása alatt tevékenykedett Ezdrás és Nehemiás, a fogság utáni zsidó közösség és Jeruzsálem újjáépítői. Vele kezdődött meg az Akhaimenida Birodalom lassú hanyatlása.

Élete

szerkesztés

I. Khsajársá (I. Xerxész) fia és utódja. Apját, belső zavargások után saját testőrségének parancsnoka, Artabanosz gyilkolta meg, aki a gyanút Dareioszra, I. Xerxész legidősebb fiára terelte. A fiatalabb fivér, I. Artaxerxész dühében megölte az állítólagos apagyilkost és elfoglalta a trónt. Egyes források Dareiosz gyilkosaként is Artabanoszt említik.[1] Nem teljesen tisztázottak I. Artaxerxész trónra kerülésének körülményei. Van olyan forrás, amelyik Artabanosznak tulajdonítja I. Artaxerxész trónra lépésének sikerét, míg mások szerint I. Artaxerxész azután jutott a trónra Kr. e. 464-ben, hogy párviadalban megölte Artabanoszt.[1]

Már röviddel uralkodásának kezdetét követően Kr. e. 463-ban Baktriában, a Perzsa Birodalom legkeletibb tartományában, Artabanosz satrapa vezetésével zendülés tört ki, amihez csatlakozott egy felkelés Egyiptomban a líbiai Inarosz – aki III. Pszammetik egyiptomi király fia volt – vezérletével. Ebbe a konfliktusba avatkozott be a Déloszi Szövetség Kimón parancsnoksága alatt 200 saját és szövetséges hajóval, eleget téve Inarosz segélykérésének. Athén ugyanis régóta harcban állt a perzsákkal, akik részben Spártával szövetségben Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti téréségében veszélyeztették érdekeltségeiket. A háttérben pedig Athén perzsa háborúkban történt megerősödése állt: a Déloszi Szövetség erőforrásai lehetővé tettek egy expanzívebb görög terjeszkedést.

Mindenesetre az egyesült líbiai-egyiptomi felkelők a Níluson felhajózott görög flotta támogatásával sikeresen harcoltak és ostromgyűrűbe zárták a perzsákat Memphisznél, de a várost elfoglalni nem tudták. A perzsa hadvezér, az ifjabb Megabyzos ezt az ostromgyűrűt Kr. e. 456-ban feltörte a papremisi csatában és megsemmisítette az attikai támadó flottát. A görög történetíró, Thuküdidész tudósítása szerint Megabyzos hatalmas haddal érkezett és szárazföldi csatában legyőzte az egyiptomiakat és szövetségeseiket, a görögöket elűzte Memphisztől és Proszopitisz szigetén zárta körül őket, végül másfél esztendei ostrom után teljesen felőrölte ellenállásukat. A knidoszi Ktésziasz a görög oldalon 50 hajó elvesztéséről és 6000 elesettről tesz említést. Ezt követően váltakozó sikerű csatákra került sor, melyek során a perzsa veszélytől félve a déloszi kincstárt i. e. 454-ben áthelyezték Athénbe. Kimón Kr. e. 451-ben megtámadta Küproszt és 5 éves fegyverszünetet kötött Spártával. A görögök Kr. e. 450-ben elfoglalták Küproszt, s hajóhaduk Kr. e. 449-ben Szalamisznál döntő sikert aratott a perzsák felett.

Mivel a háború mind a görögöket, mind a perzsákat kimerítette, Kr. e. 449/Kr. e. 448 során tárgyalni kezdtek egymással. S a Kalliasz-féle béke a görög-perzsa háborúk formális befejezését jelentette. A görög városok Kis-Ázsiában és Küproszon ugyan névleg a Perzsa Birodalom részei maradtak, I. Artaxerxésznek azonban el kellett ismernie a városok autonómiáját. A rövidesen, Athén és Spárta között kirobbant konfliktusban mindkét fél a perzsa királyt megpróbálta szövetségesének megnyerni, de ez I. Artaxerszész halála miatt meghiúsult.

Történelmi jelentősége

szerkesztés

I. Artaxerxész a történelemben jószívű királyként jelenik meg. Ő nyújtott nagyvonalúan menedékjogot Themisztoklésznek, a szalamiszi csata győztesének, amikor a görögök száműzték. Uralkodása alatt épült fel a perszepoliszi palotában a „Százoszlopos csarnok”.

Felirataiban az utókor számára a tényeket rögzíttette, valláspolitikáját a tolerancia jellemezte.

Más értékelések szerint gyengekezű uralkodó volt, kinek uralkodása alatt megkezdődött az akhaimenida birodalom hanyatlása.[2] Nevét a Biblia is említi, mivel az ő uralkodása alatt tevékenykedett Ezdrás és Nehémiás, a zsidó közösség és Jeruzsálem újjáépítői a babiloni fogság után. Nehémiás pohárnoka volt a királynak, akinél elérte, hogy hazaengedje Jeruzsálembe és felépítse Jeruzsálem falait.

Gyermekei

szerkesztés
 
I. Artaxerxész sírja. Naqsh-e Rustam, Irán
  • Első feleségétől, Damaspiától[3]
    • II. Xerxész[3]
  • Második feleségétől, a babilóni Aloginétól:
  • Harmadik feleségétől, az ugyancsak babilóni Andiától:[3]
    • Bagopaeus[3]
    • Parüszatisz[3] (II. Dareiosz felesége)
  • Negyedik feleségétől, az ugyancsak babilóni Koszmartidenétől:[3]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Kronológia
  2. ↑ Magyar Larousse enciklopédia
  3. ↑ a b c d e f g h i Artaxerxes I Makrocheir (angol nyelven). Livius.org. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)

Források

szerkesztés


Előző uralkodó:
I. Khsajársá 		Következő uralkodó:
II. Khsajársá
Előző uralkodó:
I. Khsajársá 		Következő uralkodó:
II. Khsajársá
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Artakhsaszjá_perzsa_király&oldid=26813618”