I. Bahadir Giráj krími kán
I. Bahadir Giráj (krími tatár: I Bahadır Geray, ١ بهادر كراى), (1602 – 1641 vége) krími tatár kán.
| I. Bahadir Giráj ١ بهادر كراى | |
| Krími tatár kánság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1637 – 1641 | |
| Elődje | Inajet Giráj |
| Utódja | IV. Mehmed Giráj |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
| Született | 1602 |
| Elhunyt | 1641 (39 évesen) Kezlev |
| Nyughelye | |
| Édesapja | I. Szelamet Giráj |
| Gyermekei | Bahti Devlet Szelim Mubarek Mehmed Szelamet |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Bahadir fia volt I. Szelamet Giráj kánnak. Gyermekkorától Törökországban élt, ahol sokoldalú neveltetésben részesült. Járatos volt az irodalomban és több verse is fennmaradt az utókorra.
1637-ben kinevezték a szultán ellen forduló Inajet Giráj krími kán helyére. Az új kán a kalga és a núreddin címet öccseinek, Iszlámnak és Szafának adományozta.
1638-ban végigfosztogatta Dél-Oroszországot, valamint a többi (elsősorban a Sirin) klán segítségével meghódoltatta a lázongó Manszur klánt.
1639-ben Kirim öccse vezetésével támogató csapatokat küldött a törökök bagdadi hadjáratához és ugyanezen év telén portyázó csapatokat küldött Lengyelország-Litvániába. Mikor a tatárok át akartak kelni a befagyott Dnyeszteren, a jég beszakadt alattuk, és sokan megfulladtak; a már átkelteket a lengyelek mészárolták le.
1641-ben a törökök húszezer janicsárt küldtek a kozákok által elfoglalt Azak (Azov) erődjének visszavételére. A kán maga vezette az ötvenezres sereget, amellyel a szultán csapatait segítette. Ezenkívül tízezer cserkesz is csatlakozott az ostromlókhoz. Az alig nyolcszáz kozák az erődben viszont ellenállt míg a pestis és az éhség által tizedelt törökök és segédcsapataik fel nem adták az ostromot. A visszaúton a janicsárokat szállító hajók zátonyra futottak a Don torkolatánál. A törökök 7000 főt veszítettek, és ehhez járult még a tatárok, oláhok, moldvaiak és cserkeszek vesztesége.
Ugyanebben az évben, nem sokkal azután hogy elvonult Azov alól, Bahadir kán Kezlev (Jevpatorija) városában, valószínűleg pestisben meghalt. Utóda Mehmed öccse lett, aki addig Rodoszon élt.
Források szerkesztés
- Joseph von Hammer-Purgstall, Histoire de l'Empire Ottoman, traduit par J. J. Hellert, Bellizard, Paris, 1837, tome IX de 1623 à 1640.
- Joseph von Hammer-Purgstall, Histoire de l'Empire Ottoman, traduit par J. J. Hellert, Bellizard, Paris, 1837, tome X de 1640 à 1656.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bahadir Ier Giray című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: Inajet Giráj |
|
Következő uralkodó: IV. Mehmed Giráj |
.svg){kind=icon}