I. Frigyes braunschweig–wolfenbütteli fejedelem

I. Frigyes braunschweig–wolfenbütteli fejedelem (németül: Friedrich I., Herzog zu Braunschweig-Lüneburg, Fürst von Braunschweig-Wolfenbüttel; 1357 körül – Kleinenglis, 1400. június 5.) braunschweig–lüneburgi herceg, 1373–1400 között Braunschweig–Wolfenbüttel fejedelme.

Frigyes
Friedrich zu Braunschweig und Lüneburg
Kaiserkreuz Kleinenglis.jpg

Braunschweig–Wolfenbüttel fejedelme
Uralkodási ideje
1373. július 25. 1400. június 5.
Elődje II. Magnusz braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
Utódja I. Bernát braunschweig–lüneburgi herceg
I. Henrik braunschweig–lüneburgi herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Welf-ház
Született 1357 körül
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
Elhunyt 1400. június 5.
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom, Kleinenglis
Édesapja II. Magnusz braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
Édesanyja Katalin anhalt–bernburgi hercegnő
Testvérei
  • Otto, Archbishop of Bremen
  • Bernard I, Duke of Brunswick-Lüneburg
  • Henry the Mild, Duke of Brunswick-Lüneburg
  • Sophia of Braunschweig-Lüneburg
  • Catherine Elisabeth of Brunswick-Lüneburg
  • Braunschweigi-Lüneburgi Ágnes
  • Elizabeth of Braunschweig-Wolfenbüttel
Házastársa Anna szász–wittenbergi hercegnő
Gyermekei Katalin
Anna

ÉleteSzerkesztés

Frigyes braunschweigi herceg 1357 körül született II. Magnusz braunschweig–wolfenbütteli fejedelem (1328–1373) és Katalin anhalt–bernburgi hercegnő (1330–1390) második gyermekeként, egyben elsőszülött fiaként. Édesapja egy csata közben életét vesztette, nem gondoskodva a trónutódlásról. Mivel a herceg ekkor még kiskorúnak számított, ezért ezen és egy 1370-es megállapodás ürügyén a braunschweig–göttingeni fejedelem ragadta magához a hatalmat mint régens. Megözvegyült édesanyja később házasságot kötött elhunyt férje nagy ellenségével, a szász–wittenbergi uralkodóval.

Frigyes braunschweig–wolfenbütteli fejedelem 1386-ban feleségül vette Anna szász–wittenbergi hercegnőt (?–1426), I. Vencel szász–wittenbergi herceg leányát. Házasságukból két leánygyermek született:

  • Katalin (1388 körül – 1439 körül), férje XXIV. Henrik schwarzburg–sondershauseni gróf
  • Anna (1390–1432), férje IV. Frigyes osztrák herceg.

Édesapja nyomdokaiba lépve a herceg fivéreivel – Bernáttal és Henrikkel – együtt belefolyt a lüneburgi örökösödési háborúba, amit 1373-ra sikerült lezárniuk az anhalti uralkodócsaládból származó szász–wittenbergi hercegekkel kötött szerződés révén. A békében jelentős szerepet játszott az özvegy braunschweigi hercegné, Frigyes herceg édesanyja. A békekötés értelmében a lüneburgi hercegséget a két rivalizáló család elsőszülött fiúgyermeke együtt uralta volna, felváltva viselve a koronát. Frigyes herceg édesapja a békekötés évében meghalt, s ezt kihasználva az uralkodóvá lett herceg megszegte a szerződésben foglaltakat. A háborúskodás tovább folytatódott, melyből végül Frigyes braunschweig–lüneburgi herceg és fivérei kerültek ki győztesen, miután a herceg 1388-ban elfoglalta Lüneburg városát.

A lüneburgi örökösödési harcokat a göttingeni fejedelem hatalma megszilárdítására próbálta felhasználni. Braunschweigben nem egy alkalommal felkeltek a „Gonosz” ragadványnévvel illetett régens ellen, aki a lázadásokat azonban sikerrel elfojtotta. A céhek felkelését követően a Hanza-szövetség kizárta a várost, hosszú időre visszavetve ezzel a kereskedelem fejlődését. Frigyes herceg 1381. március 25-én elűzte a göttingeni uralkodót és maga vette át a kormányzást a hercegségben. Uralmát sikeresen megszilárdította, melyhez nagyban hozzájárult az örökösödési háború megnyerése.

1400 májusának végén a braunschweigi herceg részt vett a választófejedelmek frankfurti gyűlésén, melyet Vencel német király trónfosztása céljából hívtak össze. A gyűlésről nem maradtak fenn dokumentumok, így máig nem tekinthetők tisztázottnak az ott történtek. Egyes legendák szerint a fejedelmek egy része ellenkirállyá választotta a braunschweig–lüneburgi herceget, de mivel nem sikerült döntő többséget szerezve megegyezésre jutni, a herceg otthagyta a gyűlést. Más források szerint Frigyes braunschweigi herceg a sógorát, III. Rudolf szász–wittenbergi herceget jelölte királynak, szemben János mainzi érsekkel és az ő támogatottjával, Rupert pfalzi választóval. Minthogy a mainzi érsek bírt a döntő szóval az ügyben, a braunschweigi herceg hazatért a gyűlésről.

A hazafelé vezető úton Kleinenglis falujának közelében VII. Henrik waldecki gróf és csatlósai, Friedrich von Hertingshausen és Konrad von Falkenberg meggyilkolták a herceget. A valószínűsíthetően politikai okból elkövetett merénylet nagy felháborodást és visszatetszést váltott ki. A 15. században a gyilkosság helyszínén egy keresztet állítottak, I. Frigyes braunschweig–lüneburgi hercegnek szentelve. A herceget a braunschweigi székesegyházban temették el. Minthogy nem született fiúgyermeke, örökébe két öccse mint társuralkodók lépett.

LeszármazásaSzerkesztés

Források és irodalomSzerkesztés

Előző uralkodó:
II. Magnusz
Braunschweig–Wolfenbüttel fejedelme
1373–1400
Welf-ház
 
Következő uralkodó:
I. Bernát és Henrik