I. Harold angol király
I. Harold[7] Knutsson vagy Nyúllábú Harold (angolul: Harold Harefoot) (1016[1][5][8]/1017[1] – 1040. március 17.[1][6][9]) Anglia kormányzója 1035 novemberétől,[1] királya 1037-től haláláig; melléknevét gyorsaságáról és vadászatban való ügyességéről kapta.[9]
| I. Harold | |
 | |
| Ragadványneve | Nyúllábú Harold |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1037[1] – 1040 | |
| Koronázása | Oxford[2] 1037[2][3] |
| Elődje | Knut |
| Utódja | Hardeknut |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jelling-ház |
| Született | 1017 talán Northampton[2] |
| Elhunyt | 1040. március 17. (23 évesen) Oxford[4][5] |
| Nyughelye | St. Clement Danes,[6] Westminster |
| Édesapja | Knut[5] |
| Édesanyja | Northamptoni Aelgifu[5] |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Ælgifu |
| Gyermekei | Ælfwine Haroldsson |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harold témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Knut törvénytelen fiaként született.[4][9] Harald fiatalabb féltestvére, a törvényes születésü Hardeknut volt Dánia és Anglia trónjának örököse, de mivel Dániában szorongatta a norvég és a svéd király, nem tudott elutazni a koronázásra, ezért ideiglenesen Haraldot tették meg kormányzóvá. Az uralom hamar teljesen a kezébe került, és 1037-ben[9] Oxfordban királlyá koronázták.[10] Miután Harold királlyá nyilvánította magát, elűzte Hardeknut édesanyját, Emmát.[4][5] Felelősség terhelte a trónra ugyancsak pályázó Alfréd Aetheling megvakításáért[5] kegyetlen meggyilkolásáért.[4][5] Birtokát megvédte a walesi és a skót támadással szemben.[4] Hirtelen halt meg Oxfordban, pont amikor Hardeknut támadásra készült ellene.
Utóélete
szerkesztésHalála után holttestét féltestvére, Hardeknut kiásatta, fejét levágatta, és egy mocsárba dobatta. Egy halász azonban rátalált, és Haroldot újra tudták temetni Londonban. Nyughelye, a St. Clement Dane's, a mai bírósággal szemben, a Fleet Street és az Aldwych találkozásánál található.[6]
Gyermeke
szerkesztésHarold egy Elgiva[2] nevű asszonyt vett feleségül, aki egy fiút szült neki:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
- ↑ a b c d e England, Anglo-Saxon Kings. Canute 1016-1035, Harold I 1035-1040, Harthacnut 1040-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- ↑ a b c d e Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
- ↑ a b c d e f g David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
- ↑ a b c Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 185. oldal
- ↑ A dán Harald név angol megfelelője.
- ↑ http://genealogy.euweb.cz/denmark/denmark1.html#K2
- ↑ a b c d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 114. oldal
- ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. január 5.
| Előző uralkodó: Hardeknut |
Következő uralkodó: Hardeknut |
.svg)
