I. Hugó champagne-i gróf
I. Hugó (1074. körül - 1126), Champagne grófja 1093-tól haláláig.
| I. Hugó champagne-i gróf | |
 | |
| Champagne grófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1093 – 1126 | |
| Elődje | III. Theobald, Blois grófja |
| Utódja | II. Theobald champagne-i gróf |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | House of Blois |
| Született | 1074 |
| Elhunyt | 1126. június 14. Szentföld |
| Édesapja | III. Theobald, Blois grófja |
| Édesanyja | Adela de Valois |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | 1) Constanza de France 2) Isabelle de Mâcon |
| Gyermekei | 1) Manasses 2) Odó |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Hugó champagne-i gróf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésIII. Champagne-i Tibold, Blois grófja harmadik fia.[1] Bátyja, V. Odo troyes-i gróf 1093-as halálával megörökölte annak troyes-i uradalmát, ahová eztán székhelyét tette. A troyes-i grófság mellett Hugó viselte a Vitry-le-François-i és Bar-sur-Aube-i grófi címeket és később ezek adták a Champagne-i Grófság magját. Ő maga preferálta a troyes-i grófi címet, de utóda már felvették a Champagne grófja címet.
Első feljegyzett cselekedete az 1094-es monostoradományozás. Legjelesebb cselekedete az volt, hogy 1115-ben Clairvaux-i Szent Bernát számára birtokot adományozott, ahol a szerzetes felépíthette kolostorát, a Clairvaux-i apátságot, melynek apátjául őt tette meg a gróf. 1125-ben Bernát egy személyes levélben köszönte meg Hugó támogatását.[2]
Több alkalommal járt a Szentföldön, először 1104-1107 között, majd 1114-ben. 1124-ben csatlakozott az akkor még csupán maroknyi tagot számláló templomos rendhez, a rend első Nagymestere, Hugues de Payns a gróf vazallusa volt. 1125-ben a Szentföldre utazott, otthon hagyva második feleségét és kitagadva örökségéből meg nem született fiát. A grófságot unokaöccsére, Tiboldra hagyta. 1126-ban a Szentföldön esett el.
Családja
szerkesztésElső felesége (1093, érvénytelenítve 1104-ben vérrokonság miatt)[3] Constanze de France királyi hercegnő (1078 - 1126), I. Fülöp francia király király lánya. A házasság feltehetően nem volt sikeres, aminek egyik jele lehet, hogy 1102-ben Constanza és Hugó együtt adományozott birtokot a molesme-i apátságnak, amelyben Constanzát, mint hivatalos feleségét említik - feltehetően Hugónak volt egy nem hivatalos kapcsolata is.[4] A házasságból egy gyermek született:
- Manasses (? - 1102 után), akit 1102-ben apja megemlít a birtokadományozási oklevélben, de sorsáról mást nem lehet tudni.
Második felesége (1110) Isabelle de Mâcon (kb. 1090 - 1125 után), István, Mâcon grófjának lánya. A házasságból feltehetően egy gyermek született:
- Odó (? - 1185 után)[5] A születése körüli gyanúk miatt Hugó nem fogadta el törvényes fiának és Odó nem is tett kísérletet arra, hogy hugó halála után birtokait örökölje.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines nevezte meg comiti Campanie Theobaldo és harmadik felesége, Adele fiait, mint Philippum episcopum Cathalauensem et Hugonem Campanie comitem, vagyis Fülöp, Chalon-sur-Marne püspöke és Hugó, Champagne grófja. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1062, MGH SS XXIII, p. 793. Idézi: Cawley
- ↑ Bernard of Clairvaux, Letter XXXI: A Hugues, comte de Champagne, qui s'était fait Templier en l'an 1125
- ↑ Ivo of Chartes, Epistolæ, in Migne, J. P. (ed.) Patroligiæ cursus completes, serie Latina CLXII, pp. 163-4 ep. 158, cited in Chibnall, Vol. VI, p. 70 footnote 5. Idézi: Cawley
- ↑ Az 1102-re datált oklevélben Constantia, Philippi regis Francorum filia…Hugonis comitis Trecensium coniux legitima nevét említik. Idézi: Cawley
- ↑ A Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines nevezte meg Odonem…de Canlita, mint Hugo comes Campanie és második feleségének fiát, de hozzátette: dictum est a phisicis comiti Hugoni…non habebat possibilitatem generandi, vagyis Odó feltehetően házasságon kívüli kapcsolatból származott. Idézi: Cawley
Források
szerkesztés- The Aristocracy in the County of Champagne, 1100-1300 2007:7.
- Charles Cawley: Medieval lands