I. Hugó champagne-i gróf

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 6.

I. Hugó (1074. körül - 1126), Champagne grófja 1093-tól haláláig.

I. Hugó champagne-i gróf

Champagne grófja
Uralkodási ideje
1093 1126
ElődjeIII. Theobald, Blois grófja
UtódjaII. Theobald champagne-i gróf
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Blois
Született1074
Elhunyt1126. június 14.
Szentföld
ÉdesapjaIII. Theobald, Blois grófja
ÉdesanyjaAdela de Valois
Testvére(i)
Házastársa1) Constanza de France 2) Isabelle de Mâcon
Gyermekei1) Manasses 2) Odó
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Hugó champagne-i gróf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Champagne-i Tibold, Blois grófja harmadik fia.[1] Bátyja, V. Odo troyes-i gróf 1093-as halálával megörökölte annak troyes-i uradalmát, ahová eztán székhelyét tette. A troyes-i grófság mellett Hugó viselte a Vitry-le-François-i és Bar-sur-Aube-i grófi címeket és később ezek adták a Champagne-i Grófság magját. Ő maga preferálta a troyes-i grófi címet, de utóda már felvették a Champagne grófja címet.

Első feljegyzett cselekedete az 1094-es monostoradományozás. Legjelesebb cselekedete az volt, hogy 1115-ben Clairvaux-i Szent Bernát számára birtokot adományozott, ahol a szerzetes felépíthette kolostorát, a Clairvaux-i apátságot, melynek apátjául őt tette meg a gróf. 1125-ben Bernát egy személyes levélben köszönte meg Hugó támogatását.[2]

Több alkalommal járt a Szentföldön, először 1104-1107 között, majd 1114-ben. 1124-ben csatlakozott az akkor még csupán maroknyi tagot számláló templomos rendhez, a rend első Nagymestere, Hugues de Payns a gróf vazallusa volt. 1125-ben a Szentföldre utazott, otthon hagyva második feleségét és kitagadva örökségéből meg nem született fiát. A grófságot unokaöccsére, Tiboldra hagyta. 1126-ban a Szentföldön esett el.

Első felesége (1093, érvénytelenítve 1104-ben vérrokonság miatt)[3] Constanze de France királyi hercegnő (1078 - 1126), I. Fülöp francia király király lánya. A házasság feltehetően nem volt sikeres, aminek egyik jele lehet, hogy 1102-ben Constanza és Hugó együtt adományozott birtokot a molesme-i apátságnak, amelyben Constanzát, mint hivatalos feleségét említik - feltehetően Hugónak volt egy nem hivatalos kapcsolata is.[4] A házasságból egy gyermek született:

  • Manasses (? - 1102 után), akit 1102-ben apja megemlít a birtokadományozási oklevélben, de sorsáról mást nem lehet tudni.

Második felesége (1110) Isabelle de Mâcon (kb. 1090 - 1125 után), István, Mâcon grófjának lánya. A házasságból feltehetően egy gyermek született:

  • Odó (? - 1185 után)[5] A születése körüli gyanúk miatt Hugó nem fogadta el törvényes fiának és Odó nem is tett kísérletet arra, hogy hugó halála után birtokait örökölje.
  1. A Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines nevezte meg comiti Campanie Theobaldo és harmadik felesége, Adele fiait, mint Philippum episcopum Cathalauensem et Hugonem Campanie comitem, vagyis Fülöp, Chalon-sur-Marne püspöke és Hugó, Champagne grófja. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1062, MGH SS XXIII, p. 793. Idézi: Cawley
  2. Bernard of Clairvaux, Letter XXXI: A Hugues, comte de Champagne, qui s'était fait Templier en l'an 1125
  3. Ivo of Chartes, Epistolæ, in Migne, J. P. (ed.) Patroligiæ cursus completes, serie Latina CLXII, pp. 163-4 ep. 158, cited in Chibnall, Vol. VI, p. 70 footnote 5. Idézi: Cawley
  4. Az 1102-re datált oklevélben Constantia, Philippi regis Francorum filia…Hugonis comitis Trecensium coniux legitima nevét említik. Idézi: Cawley
  5. A Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines nevezte meg Odonem…de Canlita, mint Hugo comes Campanie és második feleségének fiát, de hozzátette: dictum est a phisicis comiti Hugoni…non habebat possibilitatem generandi, vagyis Odó feltehetően házasságon kívüli kapcsolatból származott. Idézi: Cawley