Troyes

	Troyes
	Cathédrale St-Pierre-et-St-Paul
	; Troyes címere
	; Troyes címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Champagne-Ardenne
Megye	Aube
Polgármester	François Baroin (2008-2014)
INSEE-kód	10387
Irányítószám	10000
Testvérvárosok	Lista Darmstadt (1958. június 28. – ); Tournai (1951. november 4. – ); Alkmaar (1958. június 28. – ); Zielona Góra (1970. június 6. – ); Chesterfield (1973. április 28. – ); Brescia (2016. június 10. – );
	Népesség
Teljes népesség	62 597 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség	4546 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Terület	13.20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Troyes Pozíció Franciaország térképén
	é. sz. 48° 17′ 59″, k. h. 4° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 59″, k. h. 4° 04′ 45″
	Troyes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Troyes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Troyes (kiejtés: tʁwa) Szajna parti város Franciaország északkeleti részén, Champagne-Ardenne tartományban, annak Aube nevű megyéjének a központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Még a műemlékeit oly gondosan őrző Franciaországban is kevés városban maradt olyan épségben a késő középkori, kora reneszánsz városmag, mint Troyesban. Az egykori „száz torony” városa hatalmas gótikus templomaival, XV-XVI. századi gerendavázas házaival, gazdag múzeumaival, rengeteg műkincsével az egyik leglátogatottabb turisztikai központ.

Története Szerkesztés

A gall törzsek által kialakított útvonalak mellett a rómaiak hozták létre Augustobona nevű városukat, ahol korán elterjedt a kereszténység, az 5. század közepén Szent Leó volt a város püspöke. Amikor Attila serege Reims elpusztítása után Troyes határába érkezett, a püspök a hun vezér elé járulva túszként ajánlotta fel magát, cserébe a városért. Attila a bátor, önfeláldozó cselekedetet nagyra értékelhette, mert elvonulást parancsolt seregének.

A 10. században lett a város Champagne grófjának székhelye s hatalmas városközpont, amelynek „meleg” (vagyis nyári) és „hideg” (téli) vására Flandriából, Itáliából, Németalföldről is vonzotta a kereskedőket. Amikor a grófi család utolsó sarja, Johanna, Szép Fülöp felesége lett, Troyes királyi tulajdonba került. VI. Károly felesége, Bajor Izabella királyné itt kötött szerződést az angolokkal 1420-ban,^[2] itt adta feleségül V. Henrik angol királyhoz leányát, Valois Katalint. Ez lett azután az angolok fő támaszpontja Franciaország megszerzéséhez. Sokat szenvedtek a város polgárai a vallásháborúk idején is. Bár a híres vásárok korszaka a háborúban véget ért, a grófi székhely jelentős művészeti-kulturális központ maradt. Később Troyes lett a francia kalap- és sapkakészítés, a bonneterie központja, máig is híresek kalaposai.

Demográfia Szerkesztés

Év	Lakosság
1962	67 545
1968	74 896
1975	72 165
1982	63 579

Év	Lakosság
1990	59 255
1999	60 958
2006	63 044
2010	60 280

Látnivalók Szerkesztés

Basilique St-Urbain

Városháza

Église St-Jean

Óváros – a régi Troyes két fő részből állt: északkeleten a félkör alakú, falakkal körülvett Cité volt a központ, a katedrális környékén, ehhez csatlakozott délnyugatról a polgárok városa, a Bourg. A Cité területén sokat változott a város, de a Bourg megőrizte középkori jellegét. A Cité a katedrális, a múzeumok és a közintézmények városrésze, a Bourg az üzleteké, éttermeké.
Cathédrale St-Pierre-et-St-Paul – a város katedrálisát 1208-ban kezdték építeni, és csak 1638-ban fejezték be, az egyik torony így sem készült el. A gótika egyik legszebb példája az országban, főhomlokzatát Martin Chambiges, Sens és Beauvais katedrálisának mestere készítette. A kapuzatot kőcsipkés oromzat zárja le. A szobrokat a francia forradalom idején megsemmisítették, de megmaradtak a dús faragások, a gazdagon díszített szoborfülkék, a bejárat feletti hatalmas rózsaablak. A torony, amelyet támoszlopok erősítenek meg, 66 méter magas, alján emléktábla idézi, hogy az „orléans-i szűz” is járt itt. Az északi kereszthajó kapuja a XIII. században készült, de a szobrokat itt is megsemmisítették. A templom 114 méter hosszú, a kereszthajónál 50 méter széles. Ablakai főleg a XV-XVI. században készültek, ekkor a város az üvegfestészet egyik központja volt, a troyes-i iskola néven ismert művészek alkotásait az egész országban megbecsülték. A főhomlokzat rózsaablaka 1546-ban készült. A templom kincstárában sok nagy értékű egyházművészeti alkotást őriznek.
Musée St-Loup – az egykori apátság XVII-XVIII. századi épületében két múzeum kapott helyet. A Musée d’Historie Naturelle, természettudományi gyűjtemény és a Musée des beaux-art et d’archéologie régészeti kiállítása. Ugyanakkor itt található egy gazdag anyagú képtár, többek között Rubens, Van Dyck, Watteau, Fragonard, Boucher képeivel. Az épületben van a városi könyvtár is, amely az egykori apátság sok különleges értékű kéziratát, kódexét, ősnyomtatványát őrzi.
Musée d’Art moderne – az egykori püspöki palotában, a múzeum alapja a Levy család gyűjteménye. A csaknem 400 alkotás között megtalálhatóak Courbet vagy Degas alkotásai is.
Hotel Dieu – a XVII-XVIII. században épült, klasszicista stílusú kórház, egykori gyógyszertára ma patikamúzeum.
Városháza – klasszicista stílusú épült.
Basilique St-Urbain – IV. Orbán pápa, a város szülötte rendeletére épült 1262-1286 között. A főhomlokzatot a 19. században némiképp átalakították, de a főbejárathoz nem nyúltak. A szentélyének egyik oldali kápolnájában van a XVI. századi híres „Szőlős Madonna”, a Vierge au raisin, a bájos nőalak karján a gyermek Jézus szőlőfürtöt tart a kezében, ezt egy madárka csipegeti. A szentélyben Orbán pápa sírját festett, fából faragott dombormű ékesíti.
Église St-Jean – a templom XIV. századi, de szentélyét két évszázaddal később emelték. Harangtornya tetején a harang szabadon áll. A templomban tartották 1420-ban a francia királylány, Katalin és az angol trónörökös, V. Henrik esküvőjét.
Tourelle d’Orfévre – egy sarkon kiugró, félkörívű, jellegzetes épület a középkorból, tornya részben zsindelyekkel borított.
Cour du Mortier d’Or – faragásokkal díszített épület, amelynek egyik, sisakos harcost ábrázoló szobrocskája állítólag V. Károly császár képmása.
Église Ste-Madeleine – a város legrégebben fennálló, XII. századi temploma sok átépítést ért meg, tornya és főbejárata a XVI. század elején készült.
Hotel de Marisy – 1551-ben épült palota.
Maison des Allemands – a német kereskedők részére a XVI. században épült.
Église St-Pantaléon – a XVI. századi templom belsejében sok olyan régi szobor van, amelyeket a forradalom idején más templomokból sikerült megmenteni. A több mint negyven szobor nagy része reneszánsz alkotás.
Hotel de Vauluisant – a reneszánsz palotában a Musée historique de troyes et de Champagne történeti múzeuma kapott helyet. Itt van a sajátos mesterség, a fejfedőkészítés múzeuma is, a Musée de la Bonneterie.
Hotel de Mauroy – az 1550-ben emelt épületben szegény sorsú gyerekeket tanítottak szakmára. Ma a Musée de l’Outil et de la Pensée Ouvriére technikatörténeti bemutató van a falai között, ahol a különböző mesterségek szerszámait gyűjtötték össze a középkorból.
Église st-Nicolas – a templom XVI. századi, számos szoborral díszítve.