Tournai (hollandul Doornik) belga város Vallóniában, Hainaut tartomány fővárosa, a Tournai-i egyházmegye püspöki székvárosa. Belgium legnagyobb területű városa.

Tournai
Tournai JPG002.jpg
Tournai címere
Tournai címere
Tournai zászlaja
Tournai zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Flag of Hainaut.svg Hainaut (tartomány)
Székhely Tournai
Polgármester Christian Massy (PS)
Irányítószám
  • 7500
  • 7540
  • 7543
  • 7532
  • 7548
  • 7536
  • 7520
  • 7504
  • 7530
  • 7522
  • 7503
  • 7534
  • 7531
  • 7521
  • 7501
  • 7533
  • 7502
  • 7538
  • 7542
  • 7506
Körzethívószám 069
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség69 554 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség319 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság24 m
Terület213,75 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Tournai (Belgium)
Tournai
Tournai
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 36′, k. h. 3° 23′Koordináták: é. sz. 50° 36′, k. h. 3° 23′
Tournai Hainaut Belgium Map.svg
Tournai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tournai témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Tournai a flamand alföld déli peremén, az Escaut (Schelde) folyó partján fekszik, Brüsszeltől 85 km-re nyugatra és Lille-től 25 km-re keletre.

A név eredeteSzerkesztés

A név eredete valószínűleg gall; turno gall nyelven dombot jelentett.

TörténeteSzerkesztés

Az első században a várost Turris nerviorum, később a negyedik században Turnacum és Turnaco néven említették.

VárosrészeiSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

 
A Lyukas híd — ilyen volt

Az óváros egy része a kulturális világörökség része — kérdéses, hogy ez a „Lyukas híd” elbontása után is így marad-e.

  • Notre-Dame-székesegyház - a világörökség része
  • Musée des Beaux-Arts (szépművészeti múzeum)
  • Musée d'Histoire Naturelle de Tournai (természettudományi múzeum)
  • La Maison Tournaisienne (néprajzi múzeum)

Egyedi különlegessége volt a Pont des Trous (Lyukas híd), Európa egyik legutolsóként fennmaradt középkori vízi városkapuja, ami évszázadok óta a város egyik szimbóluma volt a Scheldt folyó fölött. A folyó két partján egy-egy vaskos torony áll. Közöttük egy három csúcsívvel tartott kőhíd vezetett át a tetején pártázatos gyilokjáróval. Az építmény a kereskedőváros belső védelmi rendszerének részeként a 13-14. század fordulóján épült ki:

  • a bal parti torony 1281-ben,
  • a jobb parti 1304-ben,
  • a híd 1329-ben.

A középső ívet a második világháború elején felrobbantotta a brit hadsereg. 1948-ban, amikor újjáépítették,a hajók kedvéért kissé megnagyobbították a belső ívet. A 2000-es években a híd az 1984 óta tervezett Szajna-Scheldt-összekötés akadályává vált. Az Európai Unió ezzel a beruházással kívánja a nagy teherszállító hajók számára átjárhatóvá tenni Északnyugat-Európa folyórendszereit úgy, hogy a szajnai francia kikötők tengeri kijáratot kapjanak. 2019. január 28-án a városi önkormányzat az erős helyi civil tiltakozás ellenére megszavazta a Lyukas híd lebontását. Márciusban azt is bejelentették, hogy a hidat nem azonnal építik újjá, hanem később döntenek sorsáról. A hidat 2019. augusztus 6-án lebontották.[2]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés