Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

GörögországSzerkesztés

  • II. Agisz spártai király erős sereggel Argosz ellen vonul, amelyet Athén a segített, de csata nélkül, önhatalmúlag békét köt velük. Emiatt otthon százezer drachmás büntetéssel és házának lerombolásával fenyegetik, amit úgy kerül el, hogy megígéri a határozottabb fellépést.
  • Argosz megtámadja Tegeát és II. Agisz a segítségére siet. Az első mantineiai csatában mindkét fél szövetségeseivel vesz részt, közel tízezer fővel és spártaiak döntő győzelmet aratnak. Az athéniak vezére, Lakhesz, elesik.
  • Az argoszi kormányzat demokráciáról oligarchiára változik, felbontják szövetségüket Athénnel és Spárta oldalára állnak.
  • Athén egyre inkább elszigetelődik, ezért Alkibiadész merész tervet javasol: foglalják el a szicíliai Szirakuszait, kényszerítsék az oldalukra Szicíliát és Karthágót és az így szerzett erőkkel kerekedjenek felül Spártán. Tervét az athéniak elfogadják.

ItáliaSzerkesztés

  • Rómában a consuli jogkörű katonai tribunusok: Lucius Sergius Fidenas, Caius Servilius Axilla és Marcus Papirius Mugillanus. Dictatorrá választották Quintus Servilius Priscus Fidenast. A rómaiak ellentámadást intéznek az aequik ellen, i.e.418-415 között elfoglalják Labici, Vitellia és Bola városokat.

SzületésekSzerkesztés

HalálozásokSzerkesztés

  • Lakhesz, athéni hadvezér (sz. kb. i.e. 475)

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 418 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.