II. Argisti

Urartu királya

II. Argisti (asszír Argišta) Urartu királya az i. e. 7. század elején. I. Rusza fia, apja egyes források szerint i. e. 714-ben halt meg a II. Sarrukínnal folytatott harcokban, mások szerint i. e. 713-ban öngyilkos lett. Argisti azonban csak i. e. 708-ban tűnik fel a forrásokban – Sarrukín egyik évkönyvében –, a köztes időszakról gyakorlatilag semmi sem tudni. Valószínűleg a kimmerekkel kellett hadakozni, akik északról és nyugatról törtek be a meggyengített országba.

II. Argisti
Cuneiform inscription of Urartian King Argishti II.jpg

Urartu királya
Uralkodási ideje
i. e. 714(?) i. e. 680
Elődje I. Rusza
Utódja II. Rusza
Életrajzi adatok
Született
Elhunyt i. e. 685[1]
Édesapja Rusza
Gyermekei Rusza
SablonWikidataSegítség
Urartu területváltozásai i. e. 738-tól

Sarrukín i. e. 705-ben meghalt. Fia, Szín-ahhé-eríba nem tartozik a jelentős asszír hódítók közé, sőt apja északi hódítmányait sem sikerült megtartani. Urartu jelentős területeket vívott vissza, egyes helyeken elérték a II. Szarduri idejében fennálló határokat. Sőt mélyen az asszír anyaországban is portyáztak urartui erők. A nagyobb városokat az Urmia környékén, köztük Muszaszir területén is visszafoglalták, sőt a Tigris déli partján álló Kalhu környékéig jutottak. E győzelmek arra kényszerítették Asszíriát, hogy békét kössenek Urartuval, amellyel beköszöntott a „hosszú béke” kora. Argisti hosszú hátralévő uralkodását aranykornak is szokták nevezni, a hosszú béke gazdasági jóléttel is járt.

Argistitől több felirat maradt hátra, amelyek már a mai örmény nyelv ősének nevezhető urartui nyelven íródtak. Ezek közül jelentős a Tanahat-sztélé és a Zagan-hegyi felirat. Három Kelet-Azerbajdzsánban talált felirat azt bizonyítja, hogy egészen a Kaszpi-tengerig hatolt hadjáratai során.

ForrásokSzerkesztés


Előző uralkodó:
I. Rusza
Urartu királya
i. e. 714(?) – i. e. 680
 
Következő uralkodó:
II. Rusza
  1. a b Örmény Enciklopédia