II. Ferdinánd leóni király
II. Ferdinánd (Zamora, 1137 – Benavente, 1188. január 22.) a Burgundiai-házból származó leóni király (1157 – 1188) VII. Alfonz (1105 – 1157) kasztíliai és leóni királynak a fia. Édesanyja VII. Alfonz első felesége, Barcelonai Berengária (1105 – 1149) volt; az Urgel – házból származó III. (Nagy) Rajmund Berengár (1082 – 1131), barcelonai gróf és Provence-i Dulcia (1090 körül – 1129 körül) leánya.
II. Ferdinánd | |
Leóni király | |
Uralkodási ideje | |
1157 – 1188 | |
Elődje | VII. Alfonz |
Utódja | IX. Alfonz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Burgundy - Castile and León |
Született | 1137 Toledo |
Elhunyt | 1188. január 22. (51 évesen) Benavente |
Nyughelye | Royal Pantheon of Santiago de Compostela |
Édesapja | VII. Alfonz |
Édesanyja | Barcelonai Berenguela |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1) Portugáliai Urraca 2) Teresa Fernández 3) Urraca López de Haro |
Gyermekei | IX. Alfonz király Ferdinánd Sancho Sancho Fernandez |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ferdinánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésA leóni király bátyja III. Sancho (1134 – 1158) kasztíliai király volt, akit fiatalon, váratlanul bekövetkezett halála után fia, VIII. Alfonz (1155 – 1214) követett a trónon. VIII. Alfonz kiskorúsága idejének egy része alatt a leóni uralkodó – azaz, a nagybátyja – gyámsága alatt állt. II. Ferdinánd a helyzetet kihasználva 1162-ben elfoglalta Toledót, de már 1166-ban vissza kellett adnia a kasztíliaiaknak.
II. Ferdinánd – mint a középkori spanyol uralkodók többsége – harcolt a mórok ellen (1166, 1173, 1184), de kétszer Portugáliával is harcba keveredett (1168, 1177). II. Ferdinándra vezethető vissza a Santiago – azaz, a Szent Jakab-Lovagrend alapítása (1170).
Utóda IX. Alfonz (1171 – 1230) lett, akinek az édesanyja Urraca (1151 – 1188) volt, II. Ferdinánd első felesége, I. Alfonz (1109? – 1185) portugál királynak és Savoyai Matildának (1125 – 1157) a lánya, a házasságot egyébként a pápa 1175-ben érvénytelenítette.
Források
szerkesztés- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
Előző uralkodó: VII. Alfonz |
Következő uralkodó: IX. Alfonz |