Főmenü megnyitása

II. Heti (kormányzó)

ókori egyiptomi nomoszkormányzó
Heti
X
t
ii
Felirat Heti sírjában (Auguste Mariette rajza)

Heti (ẖtỉỉ) ókori egyiptomi nomoszkormányzó volt; a felső-egyiptomi 13. nomosz (Felső Szikomor nomosz) kormányzója a X. dinasztiához tartozó Merikaré uralkodása idején (i. e. 21. század, első átmeneti kor).[1]

ÉleteSzerkesztés

Aszjúti kormányzók hosszú sorából származott, családja régóta hűséges volt a hérakleopoliszi székhelyű X. dinasztiához. A hérakleopoliszi korra datálható, egymással rokonságban álló három nomoszkormányzó közül az utolsó volt; nagyapja, I. Heti és apja, Tefibi szintén a 13. nomosz kormányzói voltak.[2] A X. dinasztia egyik királya a gyászolókhoz is csatlakozott Heti üknagyapja halálakor.[3] Tefibi halála után maga Merikaré nevezte ki kormányzóvá, erre az alkalomra a király és udvara ideutazott a Níluson. Hetiről tudni, hogy felújítási munkálatokat végeztetett Upuaut helyi istenség templomán.[1]

Egészen a végsőkig hű maradt a X. dinasztiához, valószínűleg nem sokkal azelőtt halt meg, hogy a thébai XI. dinasztiához tartozó II. Montuhotep elfoglalta Aszjútot. Hérakleopolisz ezután megadta magát és a polgárháború véget ért. II. Montuhotep alatt új, hozzá hű kormányzók kerültek a nomosz élére Heti családja helyett.[1]

Halála után az aszjúti IV. sírba temették, amely befejezetlen maradt, de a legjobb állapotban maradt fenn a család sírjai közül. Ez az egyetlen a sírok közt, amely név szerint említ egy uralkodót – Merikarét[2] –, így nagyban hozzájárul a kormányzók datálásához. A 19. század vége óta többször is folytak itt ásatások, a legutóbbi 2003–6-ban.[4]

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khety II (nomarch) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b c William C. Hayes, in The Cambridge Ancient History, vol 1, part 2, 1971 (2008), Cambridge University Press, ISBN 0-521-077915, pp. 467–470.
  2. a b Donald B. Spanel, in Donald B. Redford (ed), The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt vol. 1, Oxford University Press, 2001, pp. 154-6.
  3. William C. Hayes, in The Cambridge Ancient History, vol 1, part 2, 1971 (2008), Cambridge University Press, ISBN 0-521-077915, p. 469.
  4. El Khadragu, Mahmoud, "New Discoveries in the Tomb of Khety II at Asyut", Bulletin of the Australian Centre for Egyptology 17, 2006.

IrodalomSzerkesztés

  • Francis Llewellyn Griffith, The inscriptions of Siut and Dêr Rîfeh, London, 1889 (available online)
  • Donald B. Spanel, "The Herakleopolitan Tombs of Kheti I, Jt(.j)jb(.j), and Kheti II at Asyut", Orientalia, 58, 1989, pp. 301–14.