II. Nebirierau

egyiptomi fáraó
(II. Nebiriau szócikkből átirányítva)

II. Nebirierau (uralkodói nevén Szeuadzsenré) az ókori egyiptomi XVI. dinasztia egyik uralkodója volt, a második átmeneti kor idején. Székhelye Théba volt.

II. Nebirierau
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Nebirierau
XVI. dinasztia
Szemenré

Harpokratész szobrocskája Nebiriau nevével
Harpokratész szobrocskája Nebiriau nevével

Uralkodásai. e. 1600 körül
Prenomen
<
N5nfrkA
>

nfr-k3-rˁ
Noferkaré
lelke tökéletes”
Nomen
<
N5nbir
Z4
F40Y1
Z2
HASH
>

[rˁ]-nb-ỉrỉ-(r)-3w(.t)
[Ré]-Nebirierau
„Ré mindennek a birtokosa”[1]
ApjaI. Nebirierau (?)

Említései szerkesztés

Általában elődje, I. Nebirierau fiának tartják, tekintve, hogy a név nagyon ritka a történelmi forrásokban.[2] Ellentétben I. Nebirierauval, aki 26 éven át uralkodott Felső-Egyiptomban, II. Nebiriauról keveset tudni; korabeli források egyáltalán nem említik.[3]

Nebirierau mindössze két forrásból ismert, mindkettő jóval későbbi: az egyik a XIX. dinasztia idején összeállított torinói királylista, melyen a 13. oszlop 5. neveként szerepel (uralkodói neve elveszett), a másik pedig Harpokratész isten bronz szobrocskája (Egyiptomi Múzeum, 38189). A szobor talapzatának négy oldalára kártusba írt neveket véstek, ezek: Binpu; Jahmesz; A jó isten, Szeuadzsenré, az igaz hangú; A jó isten, Noferkaré, az igaz hangú.[4] Az első két név a XVI. dinasztiát követő XVII. dinasztia két hercegét jelöli, a Szeuadzsenré I. Nebirierau uralkodói neve volt, a Noferkaré pedig valószínűleg II. Nebirierau más forrásban nem szereplő uralkodói neve. A lelet azért is érdekes, mert Harpokratész kultusza – és így maga a szobrocska is – a ptolemaida korra datálható, vagyis 1500 évvel későbbi, mint az a kor, amikor ezek a személyek éltek.[4]

II. Nebirieraut egy szintén kevéssé ismert, Szemenré nevű király követte, akinek neve csak egy baltán maradt fenn, őt pedig Szeuszerenré Bebianh, akinek a torinói királylista 12 évnyi uralkodást tulajdonít.

Jegyzetek szerkesztés

  1. von Beckerath, Jürgen. Handbuch der Ägyptischen Königsnamen. Mainz (1999. április 19.). ISBN 3 8053 2591 6 , pp. 126-127
  2. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800-1550 B.C, Museum Tusculanum Press, (1997), p.155
  3. Ryholt, p.201
  4. a b Donald B. Redford (1986). Pharaonic king-lists, annals and day-books: a contribution to the study of the Egyptian sense of history. Mississauga: Benben Publications, ISBN 0920168078, p. 55

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nebiriau II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.