IPA magyar nyelvre

Ez a szócikk a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) magyar nyelvre történő alkalmazásáról szól.

A magyar nyelvben – mivel nagyjából fonetikusan írunk – azonos írású betűk kiejtése is azonos néhány kivételtől és az idegen szavaktól eltekintve. Tehát a magyarban az a betűt mindig anak [ɒ], a b-t mindig bének [b] ejtjük, kivéve amikor a mássalhangzó-törvényszerűségek lépnek érvénybe (ilyenre példa, amikor a vitézséget vitésségnek [ˈviteːʃːeːg], a mosdót mozsdónak [ˈmoʒdoː], a pontyot ponytynak [poɲc] ejtjük). Ezért jelen esetben elegendő felsorolni a betűk kiejtését:

A továbbiak megértéséhez feltétlenül szükséges:
jel képen jelentés
ː IPA length mark.png Az előtte álló hang hosszú ejtését jelöli.
ˈ ' Az utána következő szótag a hangsúlyos.
. . Szótagelválasztó, pl. két külön szótagban található magánhangzók között. Ha nem szükséges elhagyható.

A magyar ábécé betűinek átírásaSzerkesztés

A betű IPA-jele képen példa szó megjegyzés
a ɒ   alma [ˈɒlmɒ] Palóc nyelvjárásban „rövid á”-nak [a] ejtik. Egyes források az [ɔ] jellel jelölik.[1]
á    ág [aːg] A magyarban előfordul az á rövid változata is egyes külföldi eredetű szavakban (jele: ȧ), de ez helyettesíthető a vagy á hangokkal, pl: mȧrketing, Mȧx, kȧritȧsz. Jelentésmegkülönböztető szerepe azonban csak a haló–hȧló–háló esetében van. Csak akkor jelöljük, ha hangsúlyozni akarjuk a rövidséget.
b b   bab [bɒb]
c t͡s   cica [ˈt͡sit͡sɒ] Máshogy is létrejöhet. Pl.: játssz [jaːt͡sː]. Csak két jellel (t+s=t͡s) írható le.
cs t͡ʃ   csacsi [ˈt͡ʃɒt͡ʃi] Máshogy is létrejöhet. Pl.: hajts [hɒjt͡ʃ]. Csak két jellel (t+ʃ=t͡ʃ) írható le.
d d   dúdol [ˈduːdol] Máshogy is létrejöhet. Pl.: futball [ˈfudbɒlː].
dz d͡z   edz [ɛd͡z] Csak két jellel (d+z=d͡z) írható le.
dzs d͡ʒ   bridzs [brid͡ʒ] Csak két jellel (d+ʒ=d͡ʒ) írható le.
e ɛ   Dániel [ˈdaːni.ɛl]
é    ég [eːg]
f f   fogy [foɟ]
g ɡ   agg [ɒɡː]
gy ɟ/ɟʝ    fogy [foɟ]/[foɟʝ] Régebben gyakran dj formában írták. Máshogy is létrejöhet. Pl.: mindjárt [ˈmiɲɟaːrt]. A gy korábbi ejtése – egyes nyelvjárásokban még ma is – közelebb állt a dzs-hez, ezt tükrözi mai írásképe. Különböző források[2] különböző jelekkel írják, néhol csak [ɟ], néhol [ɟʝ]. Lásd még: „ty”.
h/ch h/ç/x  / /  hagy [hɒɟ] / ihlet [ˈiçlɛt] / Allah [ˈalːax] v. magyarosan [ˈɒlːɒx], technika [ˈtɛxnikɒ] A h egyszerű magyar h-t jelöli, míg a x sokkal keményebb, és lényegesen ritkábban fordul elő. Míg a [x] veláris (hátul képzett) hang, addig a [ç] egy szájpadlás-réshang, ejtés hasonlít egy kissé jésített, palatalizált [x] hanghoz.
i i   iszik [ˈisik] Magánhangzó mellett gyakran félhangzósodik, pl. Dániel [daːnjɛl], Marianna [mɒrjɒnːɒ]
í    ír [iːr]
j j/ç  /  jel [jɛl] / lépj [leːpç] Ez utóbbi csak helyzetfüggő hangtani változat, csak bizonyos helyzetben áll elő.
k k   kar [kɒr]
l l   láb [laːb]
ly j   lyuk [juk] Eredetileg az – egyes nyelvjárásokban még ma is meglévő – palatalizált (jésített) l hangot ([ʎ]) jelölte.
m m   munka [ˈmuŋkɒ]
n n/ŋ  /  nagy [nɒɟ] / Ungvár [ˈuŋgvaːr] Alapvetően n-t ejtünk, az ŋ-t csak az ng és nk betűkapcsolatokban hangoztatjuk.
ny ɲ   nyár [ɲaːr] Régebben gyakran nj formában írták. Máshogy is elérhető. Pl.: ponty [poɲc], anyja [ɒɲːɒ].
o o   olvas [ˈolvɒʃ]
ó    óra [ˈoːrɒ]
ö ø   ördög [ˈørdøg]
ő øː    őr [øːr]
p p   papír [ˈpɒpiːr]
q k   becquerel [ˈbɛkɛrɛl] Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban szerepel.
r r   radír [ˈrɒdiːr] A mai magyarban az egyperdületű [ɾ] ejtésmód is előfordul.
s ʃ   sas [ʃɒʃ]
sz s   szász (nemzetiség) [saːs]
t t   (hajó)tat [tɒt]
ty c/   tyúk [cuːk]/[cçuːk] Régebben gyakran tj formában írták. Különböző források[2] különbözőképpen jelölik. Néhol csak [c], néhol [cç]. Lásd még: „gy”.
u u   Ubul [ˈubul]
ú    úszik [ˈuːsik]
ü y   ül [yl]
ű    űr [yːr]
v v   vaj [vɒj]
w v   watt [vɒtː] Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
x ks    textil [ˈtɛkstil] Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
y i/j  /  Ady [ˈɒdi] / yard [jɒrd] Magyar szavakban önmagában nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
z z   Zoltán [ˈzoltaːn]
zs ʒ   zsúr [ʒuːr]

Hagyományos írásmódú szavak kiejtéseSzerkesztés

Az alábbi táblázat a hagyományos írásmódú magyar szavakban, főként családnevekben előforduló betűk és ma már nem használt betűkapcsolatok kiejtését tartalmazza. Nem szerepelnek benne az idegen (ógörög, latin, illetve angol, német stb.) helyesírás szerint használt szakszavak és családnevek, mivel utóbbiakra főként annak a nyelvnek a szabályai vonatkoznak, ahonnan erednek. Az IPA-átírás mellett szerepel a korabeli helyesírással jelölt hang mai jelölése. Általában elmondható, hogy a legtöbb elavult digráf és korabeli hangértéke között egyértelmű a megfeleltetés. Fontosabb csoportok a néma h-val írt t és g (th, gh), a hosszan ejtendő kettőzött magánhangzók (aa, , stb.), a röviden ejtendő kettőzött mássalhangzók (ss, pp, ff, tth) és néhány más hang hagyományos írásmódja (ch, cz, z, s, x). Legproblémásabb a szó végi ipszilon, amely az -i melléknévképzőnek felel meg: a szó végi -g, -l, -n, -t betűkhöz kapcsolódó y lehet melléknévképző, digráf tagja vagy akár mindkettő. Néhány névben tréma (¨) mutatja, hogy az ipszilon önálló hangot jelöl (ÿ).

Idegen szavakban és nevekben használatos betű(kapcsolato)k kiejtése
Betű(kapcsolat) IPA (html) IPA (fájl) Mai írás Példa szó átírása (IPA) átírása (mai) Megjegyzés
   á Gaál
Paál
[gaːl]
[paːl]
gál
pál
ch t͡ʃ   cs Cházár
Széchenyi
Zichy
[ˈt͡ʃaːsaːr]
[ˈseːt͡ʃeːɲi]
[ˈzit͡ʃi]
császár
szécsényi
zicsi
cz t͡s   c Czuczor
Móricz
[ˈt͡sut͡sor]
[ˈmoːrit͡s]
cucor
móric
A cz digráf használatát az 1922-ben kiadott helyesírási szabályzat szüntette meg.
   é Veér [veːr] vér
ø   ö Eötvös
Eördögh
Eörsi
[ˈøtvøʃ]
[ˈørdøg]
[ˈørʃi]
ötvös
ördög
örsi
ew Thewrewk [ˈtørøk] török
øː    ő Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
Eőry
Zeőke
[ˈøːri]
[ˈsøːkɛ]
őri
szőke
ff f   f Bánffy
Dessewffy
Mártonffy
Pálffy
[ˈbaːnfi]
[ˈdɛʒøːfi]
[ˈmaːrtonfi]
[ˈpaːlfi]
bánfi
dezsőfi
mártonfi
pálfi
gh g   g Eördögh
Vargha
Vastagh
Végh
[ˈørdøg]
[ˈvɒrgɒ]
[ˈvɒʃtɒg]
[veːg]
ördög
varga
vastag
vég
ll l   l Széll [seːl] szél
   ó Csoóri
Joó
Soós
[t͡ʃoːri]
[joː]
[ʃoːʃ]
csóri

sós
pp p   p Papp [pɒp] pap
s ʒ   zs Dósa
Balás
Jósika
[ˈdoːʒɒ]
[ˈbɒlaːʒ]
[ˈjoːʒikɒ]
dózsa
balázs
józsika
ss ʃ   s Egressy
Kiss
Kossuth
Passuth
Wass
Wesselényi
[ˈɛgrɛʃi]
[kiʃ]
[ˈkoʃut]
[ˈpɒʃut]
[vɒʃ]
[ˈvɛʃɛleːɲi]
egresi
kis
kosut
pasut
vas
veselényi
ʒ   zs Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
th t   t Kossuth
Tóth
Pethő
Thaly
Thököly
[ˈkoʃut]
[toːt]
[ˈpɛtøː]
[ˈtɒli]
[ˈtøkøli]
kosut
tót
pető
tali
tököli
tth Totth
Platthy
[toːt]
[ˈplɒti]
tót
plati
tthy    tty Batthyány [ˈbɒcːaːɲi] battyányi
w v   v Wesselényi
Weöres
Wass
[ˈvɛʃɛleːɲi]
[ˈvørøʃ]
[vɒʃ]
veselényi
vörös
vas
x    ks Paxi
Taxonyi
Texe
[ˈpɒkʃi]
[ˈtɒkʃoɲi]
[ˈtɛkʃɛ]
paksi
taksonyi
tekse
Egy betű két hangzót jelöl.
y i   i Ybl
Kölcsey
[iːbl]
[ˈkølt͡ʃe.i]
ibl
kölcsei
ÿ i   i Hutÿra
Méhelÿ
Verebélÿ
[ˈhutirɒ]
[ˈmeːhɛli]
[ˈvɛrɛbeːji]
hutira
méheli
verebéji
z s   sz Cházár
Zenthe
Zontágh
[ˈt͡ʃaːsaːr]
[ˈsɛntɛ]
[ˈsontaːg]
császár
szente
szontág

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/fon-atir.htm
  2. a b Szende Tamás: Hungarian Phonology (angol nyelven) (PDF) pp. 5. Rosetta Project. (Hozzáférés: 2012. május 2.)

ForrásokSzerkesztés