Főmenü megnyitása

Ez a szócikk a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) magyar nyelvre történő alkalmazásáról szól.

A magyar nyelvben – mivel nagyjából fonetikusan írunk – azonos írású betűk kiejtése is azonos néhány kivételtől és az idegen szavaktól eltekintve. Tehát a magyarban az a betűt mindig anak [ɒ], a b-t mindig bének [b] ejtjük, kivéve amikor a mássalhangzó-törvényszerűségek lépnek érvénybe (ilyenre példa, amikor a vitézséget vitésségnek [ˈviteːʃːeːg], a mosdót mozsdónak [ˈmoʒdoː], a pontyot ponytynak [poɲc] ejtjük). Ezért jelen esetben elegendő felsorolni a betűk kiejtését:

A továbbiak megértéséhez feltétlenül szükséges:
jel képen jelentés
ː IPA length mark.png Az előtte álló hang hosszú ejtését jelöli.
ˈ ' Az utána következő szótag a hangsúlyos.

A magyar ábécé betűinek átírásaSzerkesztés

A betű IPA-jele képen példa szó megjegyzés
a ɒ   alma [ˈɒlmɒ] Palóc nyelvjárásban „rövid á”-nak [a] ejtendő. Egyes források az [ɔ] jellel jelölik.[1]
á    ág [aːg] A magyarban előfordul az á rövid változata is egyes külföldi eredetű szavakban (jele: ȧ), de ez helyettesíthető a vagy á hangokkal, pl: mȧrketing, Mȧx, kȧritȧsz. Jelentésmegkülönböztető szerepe azonban csak a haló–hȧló–háló esetében van. Csak akkor jelöljük, ha hangsúlyozni akarjuk a rövidséget.ó
b b   bab [bɒb]
c ʦ   cica [ˈʦiʦɒ] Máshogy is létrejöhet. Pl.: játssz [jaːʦː]. Csak két jellel (t+s=ʦ) írható le.
cs ʧ   csacsi [ˈʧɒʧi] Máshogy is létrejöhet. Pl.: hajts [hɒjʧ]. Csak két jellel (t+ʃ=ʧ) írható le.
d d   dúdol [ˈduːdɔl] Máshogy is létrejöhet. Pl.: futball [fudbɒlː].
dz ʣ   edz [ɛʣ] Csak két jellel (d+z=ʣ) írható le.
dzs ʤ   bridzs [bɾiʤ] Csak két jellel (d+ʒ=ʤ) írható le.
e ɛ  /  Dániel [daːnɪɛl]/edz [ɛdz] Legfőképpen a beszéd sebességétől függ. Az ɛ-nél jobban széthúzzuk a szánk, míg az e-nél (bár az is ajakréses) kevésbé teszünk így.
é    ég [eːg]
f f   fogy [fɔɟ]
g ɡ   agg [ɒɡː]
gy ɟ   fogy [fɔɟ] Régebben gyakran dj formában írták. Máshogy is létrejöhet. Pl.: mindjárt [ˈmiɲɟaːɾt]. A gy korábbi ejtése – egyes nyelvjárásokban még ma is – közelebb állt a dzs-hez, ezt tükrözi mai írásképe.
ɟʝ    fogy [fɔɟʝ] Különböző források[2] különböző jelekkel írják, néhol csak [ɟ], néhol [ɟʝ]. Lásd még: „ty”.
h/ch h/ç/x  / /  hagy [hɒɟ] / ihlet [içlet] / Allah [alːax] v. magyarosan [ɒlːɒx], technika [tɛxnikɒ] A h a sima magyar h-t jelöli, míg a x sokkal keményebb, és lényegesen ritkábban fordul elő. Míg a [x] veláris (hátul képzett) hang, addig a [ç] egy szájpadlás-réshang, ejtés hasonlít egy kissé jésített, palatalizált [x] hanghoz.
i i/ɪ/j  / /  iszik [ˈisik]/Dániel [daːnɪel]/ Marianna [mɒɾjɒnːɒ] Az i rendes i-ként, az ɪ már kissé „eljésedett”, a j meg rendes j.
í    ír [iːɾ]
j j/ç  /  jel [jɛl] / lépj [leːpç]
k k   kar [kɒɾ]
l l   láb [laːb]
ly j   lyuk [juk] Eredetileg az – egyes nyelvjárásokban még ma is meglévő – palatalizált (jésített) l hangot jelölte.
m m   munka [muŋkɒ]
n n/ŋ  /  nagy [nɒɟ]/Ungvár [uŋgvaːɾ] Alapvetően n-t ejtünk, az ŋ-t csak az ng és nk betűkapcsolatokban hangoztatjuk.
ny ɲ   nyár [ɲaːɾ] Régebben gyakran nj formában írták. Máshogy is elérhető. Pl.: ponty [poɲc], anyja [ɒɲːɒ].
o ɔ   olvas [ˈɔlvɒʃ]
ó    óra [oːɾɒ]
ö œ   ördög [ˈœɾdœg]
ő øː    őr [øːɾ]
p p   papír [pɒpiːɾ]
q
Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban szerepel.
r r, ɾ   radír [ɾɒdiːɾ] Az r a pergetett változatot jelöli, az ɾ az egyperdületű hangot (angol flap). A mai magyarban ez utóbbi ejtésmód is előfordul.
s ʃ   sas [ʃɒʃ] Az IPA ábécében megtalálható az s betű is, de az az angol s hangját jelöli.
sz s   szász (nemzetiség) [saːs] Nem tévesztendő össze az ʃ hanggal!
t t   (hajó)tat [tɒt]
ty c   tyúk [cuːk] Régebben gyakran tj formában írták.
   tyúk [cçuːk] Különböző források[2] különbözőképpen jelölik. Néhol csak [c], néhol [cç]. Lásd még: „gy”.
u u   Ubul [ˈubul]
ú    úszik [ˈuːsik]
ü y   ül [yl]
ű    űr [yːɾ]
v v   vaj [vɒj]
w
Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
x
Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
y
Magyar szavakban önmagában nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
z z   Zoltán [ˈzɔltaːn]
zs ʒ   zsúr [ʒuːɾ]

Hagyományos írásmódú szavak kiejtéseSzerkesztés

Az alábbi táblázat a hagyományos írásmódú magyar szavakban, főként családnevekben előforduló betűk és ma már nem használt betűkapcsolatok kiejtését tartalmazza. Nem szerepelnek benne az idegen (ógörög, latin, illetve angol, német stb.) helyesírás szerint használt szakszavak és családnevek, mivel utóbbiakra főként annak a nyelvnek a szabályai vonatkoznak, ahonnan erednek. Az IPA-átírás mellett szerepel a korabeli helyesírással jelölt hang mai jelölése. Általában elmondható, hogy a legtöbb elavult digráf és korabeli hangértéke között egyértelmű a megfeleltetés. Fontosabb csoportok a néma h-val írt t és g (th, gh), a hosszan ejtendő kettőzött magánhangzók (aa, , stb.), a röviden ejtendő kettőzött mássalhangzók (ss, pp, ff, tth) és néhány más hang hagyományos írásmódja (ch, cz, z, s, x). Legproblémásabb a szóvégi ipszilon, amely az -i melléknévképzőnek felel meg: a szóvégi -g, -l, -n, -t betűkhöz kapcsolódó y lehet melléknévképző, digráf tagja vagy akár mindkettő. Néhány névben diaerezis (¨) mutatja, hogy az ipszilon önálló hangot jelöl (ÿ).

Idegen szavakban és nevekben használatos betű(kapcsolato)k kiejtése
Betű(kapcsolat) IPA (html) IPA (fájl) Mai írás Példa szó átírása (IPA) átírása (mai) Megjegyzés
ɒː    á Gaál
Paál
[gaːl]
[paːl]
gál
pál
ch ʧ   cs Cházár
Széchenyi
Zichy
[ˈʧaːsaːɾ]
[ˈseːʧeːɲi]
[ˈziʧi]
császár
szécsényi
zicsi
cz ʦ   c Czuczor
Móricz
[ˈʦuʦoɾ]
[ˈmoːriʦ]
cucor
móric
A cz digráf használatát az 1922-ben kiadott helyesírási szabályzat szüntette meg.
   é Veér [veːr] vér
ø   ö Eötvös
Eördögh
Eörsi
[ˈøtvøʃ]
[ˈøɾdøg]
[ˈøɾʃi]
ötvös
ördög
örsi
ew Thewrewk [ˈtøɾøk] török
øː    ő Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
Eőry
Zeőke
[ˈøːɾi]
[ˈsøːkɛ]
őri
szőke
ff f   f Bánffy
Dessewffy
Mártonffy
Pálffy
[ˈbaːnfi]
[ˈdɛʒøːfi]
[ˈmaːɾtonfi]
[ˈpaːlfi]
bánfi
dezsőfi
mártonfi
pálfi
gh g   g Eördögh
Vargha
Vastagh
Végh
[ˈøɾdøg]
[ˈvɒɾgɒ]
[ˈvɒʃtɒg]
[veːg]
ördög
varga
vastag
vég
ll l   l Széll [seːl] szél
   ó Csoóri
Joó
Soós
[ʧoːɾi]
[joː]
[ʃoːʃ]
csóri

sós
pp p   p Papp [pɒp] pap
s ʒ   zs Dósa
Balás
Jósika
[ˈdoːʒɒ]
[ˈbɒlaːʒ]
[ˈjoːʒikɒ]
dózsa
balázs
józsika
ss ʃ   s Egressy
Kiss
Kossuth
Passuth
Wass
Wesselényi
[ˈɛgɾɛʃi]
[kiʃ]
[ˈkoʃut]
[ˈpɒʃut]
[vɒʃ]
[ˈvɛʃɛleːɲi]
egresi
kis
kosut
pasut
vas
veselényi
ʒ   zs Dessewffy [ˈdɛʒøːfi] dezsőfi
th t   t Kossuth
Tóth
Pethő
Thaly
Thököly
[ˈkoʃut]
[toːt]
[ˈpɛtøː]
[ˈtɒli]
[ˈtøkøli]
kosut
tót
pető
tali
tököli
tth Totth
Platthy
[toːt]
[ˈplɒti]
tót
plati
tthy    tty Batthyány [ˈbɒcːaːɲi] battyányi
w v   v Wesselényi
Weöres
Wass
[ˈvɛʃɛleːɲi]
[ˈvøɾøʃ]
[vɒʃ]
veselényi
vörös
vas
x    ks Paxi
Taxonyi
Texe
[ˈpɒkʃi]
[ˈtɒkʃoɲi]
[ˈtɛkʃɛ]
paksi
taksonyi
tekse
Egy betű két hangzót jelöl, akárcsak az orosz щ (scsa [ʃʧa])
y i   i Ybl [iːbl] ibl
ɪ   Kölcsey [ˈkølʧeɪ] kölcsei
ÿ i   i Hutÿra
Méhelÿ
Verebélÿ
[ˈhutiɾɒ]
[ˈmeːhɛli]
[ˈvɛɾɛbeːji]
hutira
méheli
verebéji
z s   sz Cházár
Zenthe
Zontágh
[ˈʧaːsaːɾ]
[ˈsɛntɛ]
[ˈsontaːg]
császár
szente
szontág

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/fon-atir.htm
  2. a b Szende Tamás: Hungarian Phonology (angol nyelven) (PDF) pp. 5. Rosetta Project. (Hozzáférés: 2012. május 2.)

ForrásokSzerkesztés