Ibelin Balian bejrúti úr

Ibelin Balian bejrúti úr (1209 – 1247. szeptember 4.) I. Ibelin János bejrúti úr és Arszúfi Melisenda legidősebb fia, az Ibelin nemzetség tagja. Átvette apjától a ciprusi nemesség vezetését a lombardok háborújában, amelyet a ciprusiak II. Frigyes német-római császár ellen vívtak.

Ibelin Balian bejrúti úr
Armoiries Ibelin.svg
Született 1209[1]
Elhunyt 1247. szeptember 4. (37-38 évesen)[1]
Házastársa Montbéliard-i Eschiva[1]
Gyermekei
  • II. Ibelin János bejrúti úr
  • II. Ibelin Hugó
  • Ibelin Balian
  • Ibelin Izabella
SzüleiArszúfi Melisenda
I. Ibelin János bejrúti úr
Foglalkozása feudális úr

1228-ban, amikor apját Frigyes fegyveres erővel lemondatta a ciprusi régensségről, öccsével, Jánossal együtt ő is túszként maradt a császár fogságában.[2]

Kora fiatalságától a harcos életét élte. Az 1232-es agridi csatában az utóvédet kellett volna irányítania apjával és a ciprusi királlyal, de ő előretört öccse, II. Ibelin Hugó és Brie-i Anceau mellé, akik az első és a második zászlóaljat vezényelték. Ebben az ütközetben szerzett magának hírnevet egy hágó védelmével, amelyen a lombardok át akartak kelni. Egy geszta szerint akkorát vágott egy lombard lovagra, hogy az ütés lendületétől ő maga is kizuhant a nyeregből. Ugyanebben a csatában maroknyi lovagjával rárontott Frigyes hadvezére, Filangieri Richárd táborára, aki megfutamodott előle.[3]

Valamikor 1233 után kinevezték Ciprus főhadparancsnokává.[4]

Apja 1236-os halálakor örökölte meg Bejrút uradalmát.

Türosz 1242-es ostrománál ő vezette a család haderejét Filangieri várőrsége ellen Novarai Fülöp, az Ibelinek hűséges vazallusa és Montforti Fülöp közreműködésével. Balian zsoldosokat és gályákat fogadott a hadművelethez.

1243-ban Balian hívta össze azt a jeruzsálemi parlamentet, amely a távollevő II. Konrád király helyett önhatalmúlag nevezte ki régenssé Champagne-i Alizt és férjét, Soissons-i Rudolfot.[5]

Eschivát, Montbéliard-i Walter lányát vette feleségül 1230 körül. Titokban házasodtak össze, mert a kúriai szabályok szerint túlságosan közeli rokonok voltak. A nicosiai érsek kiátkozta őket, mire Balian elűzte az érseket Ciprusról, a pápától pedig nemsokára megkapták a diszpenzációt.[6]

Egy évvel a halála előtt, 1246-ban I. Henrik ciprusi király úgy is mint a Jeruzsálemi Királyság régense baillivé, helyettesévé léptette elő.[7]

Gyermekei:

  • Hugó (1231/1232–1254/1255)
  • II. Ibelin János bejrúti úr
  • Balian, csecsemő korában meghalt
  • Izabella, 1250 körül hozzáment Gibeleti Henrikhez, meghalt 1271 körül

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. november 14.)
  2. Edbury 1991 59. o.
  3. Runciman 1999 789. o.
  4. Edbury 1991 71. o.
  5. Runciman 1999 804–805. o.
  6. Edbury 1991 70. o.
  7. Edbury 1991 83. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Edbury 1991: Edbury, Peter W: The Kingdom of Cyprus and and the Crusades 1191–1374. Cambridge: Cambridge University Press. 1991.  
  • Marshall 1992: Marshall, Christopher: Warfare in the Latin East, 1192–1291. Cambridge: Cambridge University Press. 1992.  
  • Peters 1971: Christian Society and the Crusades, 1198-1229. Szerk. Peters, Edward. Philadelphia: University of Pennsylvania Press. 1971.  
  • Runciman 1999: Runciman, Steven: A keresztes háborúk története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris. 1999.