Főmenü megnyitása

Az Inductrack egy passzív, hibatűrő elektrodinamikus mágneses levitációs rendszer, mely a pályán elhelyezkedő zárt tekercseket (vagy réz/alumíniumlapokat) és a járművön található Halbach-tömbbe rendezett permanens mágneseket használja a mágneses levitációhoz.

A pálya kétféle konfigurációt alkalmazhat: vagy egymástól független, a pályairányra merőlegesen elhelyezett zárt réztekercseket, vagy laminált réz- vagy alumíniumlapokat.

TörténetSzerkesztés

1998 májusában a Lawrence Livermore National Laboratory egyik fejlesztői csapata – Richard Post vezetésével – egy új ötlettel állt elő, melyet „Inductrack“ néven mutattak be. Az eljárás neve az induktor vagy indukció szavakból származik. A fejlesztés egyébként egy másik lendkerekes energiatárolórendszer-projekt „mellékterméke” volt.

A technológia a járművek lebegtetéséhez egyszerű, szobahőmérsékleten is alkalmazható „hagyományos” (neodímium-vas-bór) mágneseket használ, azaz nem (energiafaló) szupravezetőket vagy elektromágneseket. A mágneseket egy speciális konfigurációba, a Halbach-tömbbe (Halbach-Array) kell elrendezni.

2004-ben egy nyolctonnás járművel tesztelték a 120 méteres lineáris motor Inductrack pályájukat, sikeresen. A vizsgálati modellben a jármű 35 km/h sebesség felett emelkedett el a kerekeiről, és kezdett lebegni a pálya felett. A további fejlesztéseket akkor sajnos Richard Post 2015-ös halála ellehetetlenítette. A technológiát mindenesetre átvették a Hyperloop One fejlesztői, és ezzel a Transrapid egyik legkomolyabb „átkát”, az energiát zabáló pályát sikerült megspórolniuk.

Hyperloop InductrackSzerkesztés

A Hyperloop-koncepciók esetén a speciális Halbach-tömbök gyakorlatilag úgy biztosítanak kis távolságú mágneses lebegtetést a vonatoknak, hogy mágnesességük akár 50-szeresen is meghaladhatja az egyéb megoldásokat.

A járművek aljára a technológia szerint Halbach-tömböt kell szerelni, míg a pályát zárt rézhuzalokból álló szegmensekből kell felépíteni. A Halbach-tömb mozgatása közben a mágneses mező a tekercsekben áramot indukál, ez a járművet felemeli pár centiméterrel (nagyjából egy hüvelykre, azaz 2,54 cm-re) a pálya szintje fölé, és amíg a mozgás tart, stabilan ott is tartja.[1]

A jármű nyugalmi helyzetében nem lebeg, stabilan (az ez esetre kiépített) kerekeken áll. Amint elkezd gyorsulni, eleinte még a kerekeken gördül, de nagyjából 1-2 km/h sebességet meghaladva kezd elemelkedni a kerekekről és lebegni.

Habár a jármű mozgatásához külső energiát igényel, a lebegés a mozgásból nyert energiával működik, nem igényel semmilyen aktív elektronikát vagy további betáplálást, ez a funkció a pálya teljes hosszán passzív. Ráadásul nagy sebesség esetén a jármű aerodinamikus kialakításának köszönhetően egy vékony légpárna is kialakul a vonat alatt, ezzel is „rásegítve” a Halbach-tömb munkájára. Az eljárást szokás passzív EDS-nek is nevezni, megkülönböztetve az SCMaglev-nél alkalmazott (mélyhűtött pályát igénylő) aktív EDS-től.

Az első ilyen Inductrack-megoldással működő hyperloop rendszert a Virgin Hyperloop One nevű cég tervezi kiépíteni a dubaji 2020-as világkiállításra.

A NASA is vizsgálja az Inductrack eljárást, jövőbeli kilövőállások céljából.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Inductrack című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Vámos Sándor: Inductrack (magyar nyelven). ob121.com, 2019. április 11.