Intel

mikroprocesszorokat gyártó amerikai-nemzetközi vállalat

Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videókártyákat és egyéb számítógépes eszközöket.[2] A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Intel Corporation
Intel-logo.svg
Intelheadquarters.jpg
Hivatalos név Intel Corporation
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC)
Alapítva Mountain View, Kalifornia, USA
(1968-07-18)[1]
Székhely USA Santa Clara, Kalifornia
Vezetők Paul Otellini, CEO
Craig Barrett, Elnök
Alapító
  • Robert Noyce
  • Gordon Moore
Iparág félvezetőipar
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek Mikroporcesszorok
Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videókártyák, Chipkészletek
Árbevétel Növekedés 52,7 milliárd dollár (2013)
Profit Növekedés 9,6 milliárd dollár (2013)
Alkalmazottak száma 100 100 fő (2011)
Leányvállalatai
  • Intel Ireland
  • Intel Capital
  • Wind River Systems
  • Havok
  • McAfee
  • Virtutech
  • Intel (Germany)
  • Intel (India)
  • Intel Israel
  • Mobileye
  • Intel Architecture Labs
Tőzsde
  • NASDAQ
  • Hong Kong Stock Exchange

Intel Corporation (USA)
Intel Corporation
Intel Corporation
Pozíció az USA térképén
é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″Koordináták: é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″
Az Intel Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Intel Corporation témájú médiaállományokat.

ÁttekintésSzerkesztés

 
Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával

1968-ban, miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias Andrew Grove-val, otthagyták a Fairchild Semiconductor International vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, Robert Noyce, fizikus, valamint –a leginkább a róla később elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált– Gordon Moore, fizikus, kémikus, megalapították az Intel Corporationt. Az alapításkor Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának elegettéve, negyedikként,a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt.[3][4][5] Az alapításkor Vadász, és az őt az új céghez magával vívő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove 1979-re az Intel elnöke, 1987-re az ügyvezető igazgatója, míg 1997-re és az elnök-vezérigazgatója lett. 1998 májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel prosztata rákot diagnosztizáltak nála néhány évvel korábban, ugyanakkor 2004 novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.[6] Vadász, a vállalat egykor – a fentiek szerint – negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban, mint a cég ügyvezető alelnöke, vonult vissza.[7][8] Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az 1956-os forradalom után az USÁ-ba menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy ,nemzetközi céggé nője ki magát.[9][10]

A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.

Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).

Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).

Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videókártya-gyártó nVidia-val is.

Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).

Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.

Az Intel mikroprocesszoraiSzerkesztés

Az Intel kiterjesztéseiSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  2. Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007 (Hozzáférés: 2011. július 6.)
  3. Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  4. Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. [2012. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  5. Mihály, Dr Sipos: Elektronet Online - 75 éves az Intel alapítója, Andrew Growe azaz Gróf András (hu-HU nyelven). www.elektro-net.hu. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  6. Andrew S. Grove 1936 – 2016 (angol nyelven). Intel Corporation, 2016. március 21. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
  7. Nyugdíjba vonul Leslie Vadasz, az Intel egyik alapítója (magyar nyelven). HWSW. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  8. Sg.hu - Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörője. Sg.hu, 2003. április 19. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  9. StackPath. www.industryweek.com. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  10. A kicsivel is beérte - Andrew S. Grove (1936–2016) (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2020. február 20.)