Főmenü megnyitása

Isadora Duncan (San Francisco, 1877. május 26.Nizza, 1927. szeptember 14.) amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.[3][4] Szakított a klasszikus balett hagyományaival, a szokásoktól eltérően klasszikus zenére táncolt, mozdulatait a „természetesség jegyében” ókori görög mintára alkotta meg. Mezítláb, görög tógára emlékeztető ruhában táncolt. Előadásait nem csak zenei darabok, de műalkotások (festmények, költemények) is ihlették.[5] Szabad szellemű, emancipált nőnek tartották, akinek gondolkodásmódja (és életvitele) megelőzte korát.[6]

Isadora Duncan
Isadora Duncan portrait.jpg
Született Angela Isadora Duncan
1877. május 26.
San Francisco, USA
Elhunyt 1927. szeptember 14. (50 évesen)
Nizza, Franciaország
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége ír-amerikai
Házastársa Szergej Jeszenyin (1922–1923)
Élettárs
Gyermekei
  • Deirdre Craig
  • Patrick Augustus Duncan
Foglalkozása táncművész
Halál okaautóbaleset
Sírhely Crématorium-columbarium du Père-Lachaise (87)[1][2]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Isadora Duncan témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Ír bevándorlók családjában született San Franciscóban.[4] Édesanyja zongoraleckéket adott, a művészetek iránti szeretetre ő nevelte Isadorát, aki már gyerekkorában pénzért táncolt, és más gyerekeket tanított táncolni.[3] Sosem voltak gazdagok, így folyton költöztek a nyomor elől az Egyesült Államokon belül, majd Európában is. Európában Isadora először kerti partikon és kisebb összejöveteleken lépett fel, de híre gyorsan terjedt, szinte az egész kontinensen turnézott. Budapesten 1902-ben lépett fel az Uránia Színházban:

Egyik este jeleztem a zenekarnak, hogy ráadásul játsszák el Strauss Kék Duna keringőjét, amelyre aztán rögtönözve táncoltam. A siker frenetikus volt. A közönség felugrálva ünnepelt szinte szünet nélkül[5]

Ahogy ismertsége egyre nőtt, Isadora elkezdett tánciskolákat nyitni szerte Európában. Míg karrierje szárnyalt, magánélete többnyire szerencsétlen volt. Két gyermeke, a Gordon Craig díszlettervezőtől született Deirdre és a Paris Singer milliárdostól született Patrick, egy tragikus autóbaleset következtében a Szajnába fulladtak.

1917-ben ismerkedett meg Mercedes de Acosta költőnővel, akivel hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi viszonyt kezdett.[7]

1922-ben Isadora Oroszországba utazott, ahol a bolsevik forradalomtól elragadtatva azonnal iskolát nyitott. Itt ismerte meg Szergej Jeszenyin költőt, aki 18 évvel volt fiatalabb nála. A szőke, kék szemű, akkor már erősen italozó Jeszenyin költészete és kisugárzása rabul ejtette Isadorát, bár egy szót sem tudtak váltani egymással, mert a nő nem beszélt oroszul, a költő pedig sem angolul, sem franciául. Isadorát vonzotta a költő kettős jelleme, amit Duncan így hívott: „angyal és ördög”.[8] Házasságuk nem tartott sokáig, Jeszenyin depresszív hajlama és Duncan hisztérikussága nem fért meg egymás mellett. Nem sokkal később Jeszenyin öngyilkos lett.

Volt férje halálát követően Duncan a francia tengerparton telepedett le, itt érte a halál 1927-ben. Egy sportkocsi kipróbálása közben sálja beleakadt a kerékbe és megfojtotta az asszonyt.[4]

1968-ban Vanessa Redgrave főszereplésével emlékfilm készült az életéről Isadora címmel. 2005-ben a Jeszenyin című orosz televíziós minisorozatban Sean Young személyesítette meg.

ForrásokSzerkesztés

  1. Beauvis and Langlade, Le columbarium du Père-Lachaise, 1992, 61
  2. Deux siècles d'histoire au Père Lachaise, 301
  3. a b Tánc.hu: Isadora Duncan. [2009. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 2.)
  4. a b c Művészeti Szakszervezetek Szövetsége: 80 éve halt meg Isadora Duncan
  5. a b Kaposi Viktória: Isadora Duncan öröksége. [2007. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 2.)
  6. About Isadora Duncan Archiválva 2012. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  7. Hugo Vickers. Loving Garbo: The Story of Greta Garbo, Cecil Beaton, and Mercedes de Acosta. Random House (1994) 
  8. Jeszenyin-múzeum Archiválva 2011. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)