Iszkender Cselebi

İskender Cselebi (török kiejtése: [iskɛndɛɾ tʃɛlɛbi] ;? - 1535 március) egy régóta szolgáló defterdár (főkincstárnok) volt az Oszmán Birodalomban I. Szulejmán uralkodása alatt . Talán a leginkább figyelemre méltó esemény, ami miatt neve fennmaradt az utókor számára, az a Szafavida Birodalom ellen vezetett háború 1532 és 1535 között . Szulejmán 1532 októberében elrendelte, hogy kísérje a nagyvezír Pargali Ibrahim pasát, aki a hadsereg szeraszkere (főparancsnoka) is volt egyben, és aki a Szafavid határon átkelve a Perzsa Birodalom ellen vonult Isztambulból .

Iszkender Cselebi
Elhunyt 1535. március
Állampolgársága oszmán
Foglalkozása köztisztviselő
Halál okaakasztás
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Fiatal éveiről nem sokat tudunk, Hain Ahmed pasa támogatásával lett defterdár, majd Szulejmán uralkodása alatt jelentős vagyonra tett szert. 1533. október 21-én Pargali Ibrahim nagyvezír vezetésével az oszmánok I. Tahmászp perzsa sah ellen vezettek hadjáratot (a hadjáratot kiváltó okok: Bagdadot elfoglalják az oszmánokhoz pártolt helytartótól;a kurdok egyik vezetője, Seref hán az oszmánoktól a perzsákhoz áll;a sah tárgyal és szövetkezik a spanyolokkal és a portugálokkal). Szulejmán szultán parancsára Iskender Çelebi is a pasával tartott, aki akkor már főkincstárnok volt (defterdár, akik az adók beszedéséért és egyes tartományok pénzügyi helyzetéért voltak felelősök). 1533.decemberében Ibrahim nagyvezír bevonult Aleppóba,ahol Iskender Çelebi felülbírálja a pasa parancsát, és elrendeli, hogy a hadsereg addig ne induljon tovább amíg az uralkodó meg nem érkezik. 1534.szeptember 27-én Szulejmán megérkezett Tebrizbe, és „megdöbbenve” tapasztalta, hogy serege éppen az ellenséges terület közepén állomásozik.[1] Ez, illetve a pasa parancsának korábbi megtagadása elegendő volt a kegyvesztéshez. Szulejmán parancsára (és Ibrahim nagyvezír intrikái következtében) 1535 márciusában Bagdadban kivégezték, felakasztották.[2] Érdekesség, hogy Ibrahim pasa egy év múlva, 1536. március 15-én hasonló sorsra jutott.

Magánvagyona, kapcsolata a költészettelSzerkesztés

İskender Çelebi tulajdonában, mintegy 6000-7000 rabszolga volt. Még a riválisának, Ibrahim pasának sem volt ennyi, igaz annak befolyása rangja révén nagyobb volt az államügyekbe. A művészetek és a költészet mecénása volt, számos pályakezdő poéta kezdeti lépéseit támogatta.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Defterdar İskender Çelebi című İskender Çelebi Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A popkultúrábanSzerkesztés

A Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) tévésorozatban Hasan Küçükçetin török színész alakította szerepét.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kenthaber.com sitesi, İstanbul İz Bırakanlar: Damat İbrahim Paşa, Erişim tarihi:09.01.2012'. [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 13.)
  2. The Great Ottoman History Volume 2 Page 354 by Ord. Prof. Ismail Hakki Uzuncarsili Jump up ^