Főmenü megnyitása

Ivo Goldstein (Zágráb, 1958. március 16. –), horvátországi történész.

Ivo Goldstein
Svecanost podizanja NATOve zastave Zagreb 14.jpg
Született 1958. március 16. (61 éves)
Zágráb
Állampolgársága horvát
Foglalkozása
Tisztség nagykövet
Iskolái Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Zagreb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivo Goldstein témájú médiaállományokat.

A medievistaSzerkesztés

Az általános és középiskolát Zágrábban fejezte 1979-ben. Egyetemi tanulmányai után a Bölcsészettudományi Egyetem Középkori történelem tanszékén lesz asszisztens, ezután végigjárva az szükséges fokozatokat lett rendes tanára tanszékének. 1984-ben magisztrált Prokopiosz történettudományi értékelésével (Historiografski kriteriji Prokopija iz Cezareje). Doktori disszertációját 1988-ban védte meg, Bizánc az Adriai tengeren I. Jusztiniánusztól II. Baszileioszig /6-9. század/ címen (Bizant na Jadranu od Justinijana I. do Bazilija II /6-9. vijek/).

2001-től a zágrábi bölcsészettudományi egyetem professzora. Tudományos karrierjének jelentős részét Bizánc és a középkor ill. a horvát középkor kutatásának szentelte, leginkább a korai középkorral foglalkozott. Ezen kívül a horvátországi zsidóság története is érdekli. Az utóbbi években a 20. századi horvát történelemmel kezdett foglalkozni. Szakszövegeket fordít angolról és franciáról. 1984 óta a Középkor általános története c. tantárgyat tanítja, ez után a középkor történeti katedra dékánja lett. 1991. és 1996. között a történettudomány módszertanát oktatja, és időnként a horvátok középkori történetéről tartott előadásokat. Karrierje sormán tanított Eszéken, Pulán, Mostarban és Rijekában is. Ezen kívül A Horvát Köztársaság külügyminisztériumának diplomáciai akadémiáján is tanított. 1988 óta posztgraduális képzést tart Eszéken, 1990 óta Zágrábban, és "Az Adria kultúrtörténete "Kulturna povijest Jadrana" címen a Dubrovniki egyetemközi központban ("Interuniverzitetskom centru u Dubrovniku").

A modernkorral kapcsolatos munkásságaSzerkesztés

Ivo Goldstein karrierjének fordulópontja 2003. Ekkor elhagyja a középkorral foglalkozó katedra vezetői posztját és az újkortörténeti katedrán vállal állást. Néhány írásában megpróbálta az egész horvát történelem rövid szintézisét adni, amivel vitákat váltott ki a szerb történetírással. A jasenovaci koncentrációs táborral kapcsolatban 80 illetve 100 000 áldozatról beszél (Ivo Goldstein, Hrvatska povijest, 21. kötet edicije Povijest zagrebačkog dnevnika Jutarnji list, Zagreb 2008, str. 498).

Igen nagyra értékelik a horvátországi zsidók történetéről szóló munkáit. Tudományos munkája mellett elnöke a Beth Israel zsidó vallási közösségnek, amelynek központja Zágrábban van. Részt vesz a horvátországi politikai és kulturális életben mint Stjepan Mesićhez közelálló értelmiségi.

Számos szakmai szervezetben vállat tisztséget, és több tudományos értekezlet résztvevője Horvátországban és külföldön is.

MűveiSzerkesztés

  • Hrvatski rani srednji vijek, Zagreb 1995.
  • Croatia, A History, London 1999.
  • Bizant na Jadranu, Zagreb 1992.
  • Holokaust u Zagrebu, Zagreb 2001.
  • Židovi u Zagrebu 1918-1941., Zagreb 2004.
  • Europa i Sredozemlje u srednjem vijeku, (sa Borislavom Grginom), Zagreb 2006.

ForrásokSzerkesztés

  • Ivo Goldstein (horvát nyelven). tkojetko.irb.hr. (Hozzáférés: 2011. november 8.)
  • Ivo Goldstein (angol nyelven). imre-kertesz-kolleg.uni-jena.de. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 8.)