Jávai tündérrigó
A jávai tündérrigó (Cochoa azurea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_Turdidae_-_bird_skin_specimen.jpeg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cochoa azurea (Temminck, 1824) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Jávai tündérrigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Jávai tündérrigó témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1824-ben, a Turdus nembe Turdus azureus néven.[3]
Előfordulása szerkesztés
Az Indonéziához tartozó Jáva nyugati és középső részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 24 centiméter.[5]
Életmódja szerkesztés
Főleg gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozik, de alkalmanként rovarokat és csigákat is fogyaszt.[4]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe kicsi, de csökken, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ a b c A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
