Főmenü megnyitása

Jávor Ottó

magyar pedagógus, író, műfordító

Jávor Ottó (Székesfehérvár, 1925. október 7.Budapest, 1995. október 20.) magyar író, műfordító.

Jávor Ottó
Jávor Ottó 1985.jpg
Született 1925. október 7.
Székesfehérvár
Elhunyt 1995. október 20. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1946–1950)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávor Ottó témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Jávor Nándor és Hochhold Julianna voltak. 1943-ban érettségizett Székesfehérváron. 1943–1946 között katonai szolgálatot telesített, hadifogoly lett. 1946–1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakos hallgatója volt. 1950–1953 között a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban tanított. 1953–1957 között a fővárosi Móricz Zsigmond Gimnázium tanára volt. 1957–1970 között a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban oktatott. 1962–1976 között középiskolai magyar szakfelügyelő volt. 1970–1972 között a Bem József Szakközépiskola oktatója volt. 1972–1976 között a Fazekas Mihály Gimnázium pedagógusa volt. 1976–1987 között a Budapest főmunkatársa, 1979–1987 között főszerkesztő-helyettese volt. 1991–1995 között a Vörösmarty Társaság elnöke, 1995–től tiszteletbeli elnöke volt, 2015-től posztumusz örökös tagja lett.[1]

Fordította Böll, Grass, Fühmann, Hochhuth, Hermlin, Lenz stb. műveit. Sírja Székesfehérváron a Csutora temetőben található.[2]

MagánéleteSzerkesztés

  • 1952–1994 között Soltész Katalin nyelvész (1926–1994)[3] volt a felesége. Két lányuk született: Anna (1953) és Júlia (1955).

DíjaiSzerkesztés

  • Az arnsbergi nközi novellapályázat fődíja (1982)
  • Eremit-díj (1983)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985)
  • IBBY-díj (1988)
  • IBBY-diploma (1989)
  • Pro civitate (Székesfehérvár, 1993)

MűveiSzerkesztés

NovellákSzerkesztés

  • Rossz káderek (1963)
  • A matematikatanár elhallgatása (1983)
  • Oroszlán a fürdőszobában (1985)
  • Nincs többé temetés (1991)
  • Századunk idilljei (1993)

RegényekSzerkesztés

  • Vonuljatok ki, chansonok (1965)
  • Talajvíz (1968)
  • Az ember és a város (1969)
  • Emma nagysád, énekeljen (1979)
  • Fessétek ki a Kisjézust! (1980)
  • Körkörös védelem (1982)
  • Lőjetek sort Mayer úrnak! (1987)
  • Ez a tangó egy vallomás (1987)
  • A kiszolgáltatott (1992)

EsszékSzerkesztés

  • Olvasás–utazás (1977)

GyermekkönyvekSzerkesztés

  • Mesék Héraklészról (1980)

MűfordításaiSzerkesztés

  • H. Böll: El a csapattól (kisregény, 1970)
  • F. Fühmann: Homéroszi háború. Trója pusztulásának és Odüsszeusz bolyongásainak a mondája. Homérosz és más források nyomán elmondja Franz Fühmann (Reich Károly rajzaival, 1980)
  • S. Hermlin: Alkonyi fény (visszaemlékezés, 1981)
  • R. Hochhuth: Egy szerelem Németországban (regény, 1985)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerkesztette: Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
  • Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002.
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3