Wikipédia

Jövedéki biztosíték

A jövedéki biztosíték fogalma az adófelfüggesztési eljáráshoz kötődik, amely alapvetően közigazgatási eljárás. Ezen eljárás keretében a jövedéki termékek előállításával, szállításával (szállítmányozás egyik adóraktárból a másikba), tárolásával (raktározásával) és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó (államot érintő) adókockázatra jövedéki biztosítékot kell fizetni.[1] [2] Ezen általános szabály alól kivétel a költségvetési szerv.[3]

A jövedéki biztosíték formái szerkesztés

  • Készpénz,
  • Pénzügyi biztosíték és
  • Készfizető kezesség (meghatározott feltételek betartásával).

Készpénz szerkesztés

A jövedéki biztosítékok fogalomkörében készpénz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagyis az állami adó- és vámhatóság (továbbiakban: állam) által megadott jövedéki biztosíték számlára jövedéki biztosíték céljára befizetett (készpénzátutalási megbízás-azaz csekk), átutalt összeg.[4] Készpénzes fizetések körébe tartozhat pl. a szemledíj, felemelt szemledíj, megrongálódott jövedéki zár pótlásával kapcsolatos költségtérítés, bizonyos forgalmak esetén jövedéki adó.[5][6]

A pénzügyi biztosíték elfogadásának, időbeli és területi érvényességének szabályai szerkesztés

  • Az államnak a jövedéki biztosíték után kamatfizetési kötelezettsége nincs.
  • A pénzügyi biztosíték jellege alapvetően vissza nem vonható, vagy meghatározott engedéllyel visszavonható.[7] A pénzügyi biztosítékot szakmai zsargonban bankgaranciának nevezik, amelynek kötelező tartalmát a jogszabályi meghatározás alapján az állam hivatalos internetes honlapján is közzé teszi.[8]
  • Nem fogadható el a pénzügyi biztosíték, ha az azt nyújtó
a) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény meghatározott eljárása vagy
b) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási szükséghelyzet alá esik.
  • A biztosíték érvényességi ideje a biztosíték formájától függetlenül
a) szállítással összefüggő adókockázat esetén a kiszállítást követő 4(négy) hónap
b)adófizetési kötelezettséggel összefüggő adókockázat esetén a szabadforgalomba bocsátást követő 60 nap, azaz 2(két) hónap.[9]
  • A másik tagállamon át harmadik országba történő kiviteli jellegű forgalmazás
a) esetén adókockázat tekintetében a tagállamok mindegyikében érvényesíthető jövedéki biztosítékot lehet csak nyújtani (fizetőeszköz és közös szabályok), ez vonatkozik az Európai Uniót érintő forgalomra is;
b) esetén letett jövedéki biztosíték megfelelő feltételek teljesülésekor az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki biztosítéknak minősül[10]

Készfizető kezesség szabályai szerkesztés

A jövedéki biztosítékért vagy annak egy részéért készfizető kezességet vállalhat az, aki rendelkezik az állam által a lentiekben meghatározott feltételekkel kiadott (a vállalható legmagasabb kezességi összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát is tartalmazó) hatályos engedéllyel:

  • nem minősül kockázatos adózónak (Adózás rendjéről szóló törvény szerint),
  • biztosítékot nyúj,
a)a kezességvállalás időpontját követően még legalább 4 hónapig érvényesíthető - pénzügyi biztosíték vagy
b) készpénz formájában.

A készfizető kezességet írásban, kezességi nyilatkozattal lehet vállalni. Ha a kezességi nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság elfogadja, azt bevonja, és a kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kezességi nyilatkozatban vállalt összeget elkülönítetten kezeli.

Jövedéki biztosíték igénybevétele szerkesztés

A jövedéki biztosítékot (jövedéki letétet) annak formájától függetlenül az esedékességkor az állam

a) külön végzés nélkül,
b) a végrehajtási eljárás szabályai szerint veheti igénybe meghatározott adónemek és felmerült költségek tekintetében:
  • adó (jövedéki adó),
  • bírság,
  • pótléktartozás kiegyenlítésére
  • zárjegyhiány felszámolására, valamint az engedélyest terhelő
  • egyéb költségek elszámolására.

Jövedéki biztosíték felszabadítása, visszatérítése, késedelmi kamat szerkesztés

  • Az engedély hatályvesztése után az esedékes adókkal, költségekkel csökkentett biztosíték felszabadítható. (A visszafizetési kérelmet vizsgálni szükséges esetleges folyamatban lévő, lezáratlan ügy tekintetében.)
  • A jövedéki biztosíték hivatalból történő csökkentése esetén az állam haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszatérítéséről.
  • A szabad rendelkezésű jövedéki letét visszautalását kérelmezheti a jogosult (a befizető). A kérelmet az állam 15 napon belül teljesíti. A jogszerűen visszakért letét 15 napon túli visszautalása esetén az állam kamatot fizet.[11]

Egyéb szabályok szerkesztés

A jövedéki biztosíték egyéb szabályai tartalmazzák az ismételt felhasználás lehetőségét, valamint az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj adótartalmának meghatározását.[12]
A jövedéki biztosíték alóli mentesülés szabályait a törvény 9., 112. és 133. §-a tartalmazza részletesen. Ezek közül a legismertebb az úgynevezett "reptéri mentesség" és a megsemmisítés miatti mentesség.
Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a fuvarozó, a címzett, a jövedéki termék tulajdonosa, vagy azok közül több személy együttesen, vagy készfizető kezes is nyújthatja a jövedéki biztosítékot határozattal jóváhagyott kérelemre.[13]
Szankcionálandó magatartásformákat és a következményeket (amelyek következménye lehet jövedéki bírság, lefoglalás, elkobzás, egyéb bírság-önkormányzat, üzletzárás) a 2016. évi LXVIII. törvény 100. §-107. §-ai foglalják össze.

Források szerkesztés


Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ "Az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani." 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 4. § (2) bekezdés
  2. ↑ "Az adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítással, tárolással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. §
  3. ↑ "Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania a központi költségvetési szervnek."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § 15. bekezdés
  4. ↑ " Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül minden olyan egyedileg azonosított összeg, amely az állami adó- és vámhatóság rendelkezése alatt áll és jövedéki adótartozás fedezetére különítettek el. "45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 8. §.(3) bekezdés
  5. ↑ "A jövedéki adó megfizetése készpénzátutalási megbízással vagy átutalással történik"45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 17. sz. melléklet Magánfőző 3.5 sor
  6. ↑ "49. § (1) A Jöt. 85. §-a szerinti szemledíj összege szemlekérelmenként 5000 forint. A szemledíj készpénzben is megfizethető, melyről az állami adó- és vámhatóság nyugtát állít ki. A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérelmezte. (2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli szemle iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentéssel kell kezdeményezni. (3) Ha az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek felróhatóan elmarad, 1 órát meghaladó várakozás után kezdhető meg vagy folytatható, felemelt összegű szemledíjat kell fizetni. A felemelt összegű szemledíj a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után 10 000 forint. "45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 49. §
  7. ↑ "Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásához is köti." 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
  8. ↑ "(6) Jövedéki biztosítékként olyan pénzügyi biztosíték fogadható el, amelyben a garanciát vállaló hitelintézet, biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - bankgarancia esetén a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 munkanapon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a megbízója lejárt tartozását.(7) A pénzügyi biztosítéknak tartalmaznia kell a) a pénzügyi biztosítékot nyújtó megnevezését, bankszámlaszámát, b) a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát, c) a pénzügyi biztosíték egyedi azonosítóját, valamint összegét számmal és betűvel, d) a pénzügyi biztosíték érvényességének kezdő és végső időpontját és e) a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást. (8) A magyar, angol, német vagy francia nyelvtől eltérő nyelven kiállított pénzügyi biztosíték csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (9) A pénzügyi biztosíték kötelező adattartalmát az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján teszi közzé."45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 8. §
  9. ↑ "Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítással együtt járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék kiszállítását követően még 4 hónapig, az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátását követően még 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § (6) bekezdés
  10. ↑ " Ha a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele másik tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben foglaltak alapján történik, az egyezmény szerinti biztosíték az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki biztosítéknak minősül."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § (11) bekezdés
  11. ↑ "Az egyedileg nem azonosított, továbbá a felszabadított összeggel a befizető szabadon rendelkezik. Ha a befizető a szabad rendelkezés alatt álló összeg egy részének vagy egészének visszautalását kéri, az állami adó- és vámhatóság a visszautalást 15 napon belül teljesíti. 15 napon túli visszautalás esetén az állami adó- és vámhatóság kamatot fizet. A visszautalni kért szabad rendelkezés alatt álló jövedéki letét a befizetőnek az állami adó- és vámhatóság felé fennálló tartozása erejéig visszatartható."45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 8. §. (4) bekezdés
  12. ↑ "(13) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten. (14) Az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj adótartalmát az üzemanyagcélú gázolaj adómértékének alapulvételével kell meghatározni. " 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. § (13) és (14) bekezdés
  13. ↑ "Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a fuvarozó, a címzett, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa."2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 18. §. (12) bekezdés

További információk szerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jövedéki_biztosíték&oldid=22251761”