A jövedéki adó meghatározott termékek (jövedéki termékek) forgalma után fizetett adó.[1]

Története MagyarországonSzerkesztés

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a mai magyar jövedéki jog kapcsolatára jellemzőként szokás felhozni, hogy maga a jövedék kifejezés a német Gefäll szó fordítása, ami tágabb értelemben magában foglalja az úgynevezett felség jogon alapuló összes állami pénzügyi bevételt, amelyek elsősorban az egyedáruság fogalmához kapcsolhatóak. Történelmileg ismert egyedáruk, és kapcsolódó elnevezések:

  • - sójövedék (ez már a Bibliából is ismert kifejezés, alapvetően az ókorhoz, középkorhoz kapcsolódik)
  • lőpor - lőporegyedáruság - középkorhoz kötődik.
  • pénz - pénzverési monopólium - ókorhoz, középkorhoz, újkorhoz kapcsolható és manapság a pénz kibocsátási monopóliumra kell itt gondolni.
  • lottó - jövedék - ezen a néven az újkorhoz kapcsolható.

A felsorolásban szereplő egyedáruk a modern jövedéki szabályozásnak már nem szereplői. Természetesen mind a történelmi, mind a mai szabályozásnak a lényege az adóbevételek szaporításán kívül az egyedi áruk termelőinek, forgalmazóinak megszorítása olyan értelemben, hogy az államot ne érje kár az adóbevételek elmaradása miatt. A második világháború után fontos cél volt a feketekereskedelem felszámolása is. A magas adótartalmú termékek piaci, közúti ellenőrzése ma is rendkívül fontos az árnyékgazdaság visszaszorítása miatt.[2]

Magyarországon 1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény. Ezen szabályozásnak az volt a célja, hogy az állami bevételek biztosítás mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között, illetve gátat szabjon a feketekereskedelemnek, amelyben további kiskapuk működtek. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat ekkor az APEH, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el.

1997. november 4-én fogadta el az Országgyűlés a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. CIII. törvényt. A bevezetett új jövedéki szabályozás célja az adó biztosabb és hatékonyabb beszedése, valamint az Európai Unió által előírt jogharmonizációs követelményeknek való megfelelés volt. Ennek megfelelően a jövedéki termékekre az állami elvonás 1998-tól jövedéki adóként került beszedésre és ezzel egyidejűleg a fogyasztási adótételük megszűnt. A jövedéki adó egyben átvette az egyes jövedéki termékeknél fennállt többféle fizetési kötelezettség szerepét is. A másik nagy változás, hogy az új jövedéki adótörvény az összes funkció ellátását a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalta.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amely változást eredményezett a jövedéki szabályozás területén is. Az európai uniós jogszabályi normák maradéktalan átvétele érdekében hosszan tartó előkészületek után 2004. május 1-jén lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény

Hatályos szabályozása MagyarországonSzerkesztés

Magyarországon jelenleg a

  • "2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról" (továbbiakban:Jöt) című magas szintű jogszabály szabályozza, amelynek végrehajtási rendelete
  • a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.[3] Ezen jogszabályok meghatározása szerint jövedéki termékek a következő kategóriákba sorolhatóak:
  • energiatermék;[4]
  • sör;
  • csendes bor;[5][6]
  • habzóbor;
  • egyéb csendes erjesztett ital (például rizsbor);
  • egyéb habzó erjesztett ital;
  • köztes alkoholtermék (például likőrbor, vermut);
  • alkoholtermék (égetett szesz);
  • dohánygyártmány (pl. cigaretta).

Az Európai UnióbanSzerkesztés

A 2011/64/EU tanácsi irányelv határozza meg a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetére és minimális adókulcsára vonatkozó szabályokat.[7]

Az irányelv 2011. január 1. óta hatályos. [8]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. "3. § (1) E törvény alkalmazásában 1. adó: a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a dohánygyártmányok tekintetében a dohánygyártmányok általános forgalmi adója;"2016. évi LXVIII. törvény
  2. A jövedéki adó
  3. 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
  4. (Pl.a repülőbenzin, a kerozin, a gázolaj, a fűtőolaj, amelyek kőolaj származékok, mint ahogy a benzin is. Tágabb értelemben energiatermék például a víz, a földgáz.)
  5. A fogalom lényege, hogy nem vagy alig tartalmaz széndioxidot a bor. Csendes bor[Tiltott forrás?]
  6. A csendes bor már nem forr, azaz kiforrta magát a bor. Csendes a bor abban az esetben is, ha még nem dúsították fel mesterségesen széndioxiddal habzóborrá, illetve a gyenge minőségű borokból nem készült még pezsgő. Habzó borok
  7. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=LEGISSUM:fi0009&from=ES
  8. A 2011/64/EU irányelv kodifikálja a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelveket (és azok későbbi módosításait), és azok helyébe lépett.

További információkSzerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap