Vám- és Pénzügyőrség
A Vám- és Pénzügyőrség egy megszűnt magyar állami szervezet. Működéséről a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. A törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. [1] A jogszabály rendelkezik az Európai Unió jogának való megfelelésről. [2]
| Vám- és Pénzügyőrség | |
 | |
| A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (ma: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Egészségügyi Központja Budapest, VIII. ker., Fiumei út 6. | |
| Megszűnt | 2010. december 31. |
| Jogutód | Nemzeti Adó- és Vámhivatal |
| Székhely | Budapest |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vám- és Pénzügyőrség témájú médiaállományokat. | |
A törvény indokolása hangsúlyozta, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnek az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a közösségi és az annak hazai végrehajtási előírásait tartalmazó nemzeti vámjog rendelkezéseinek végrehajtása a feladata.[3]
2011. január elsején összevonták az APEH-hal, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az összevonás még nevében sem jelentette a megszűnést, sokkal inkább jelentette új feladatként a köztisztviselői jogkörök tanulmányozását a pénzügyőrség számára, azaz feladatbővülésnek is felfogható (ugyanakkor a köztisztviselők nem egyértelműen lettek ettől az összevonástól képzett pénzügyőrök).
Jogállása szerkesztés
Az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv volt. [4] Az adópolitikáért felelős miniszternek a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos feladatait a törvény 1. § (2)- (4) bekezdései határozták meg. [5]
A Vám- és Pénzügyőrség feladatai szerkesztés
Ezek a következők voltak:
Titkos információgyűjtés szerkesztés
A 2004. évi XIX. törvény 22. §-a felsorolta azokat a tevékenységeket, amelyeket a felhatalmazott szervek, köztük a NAV, bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében bírói engedély nélkül végezhettek.[11] Ezzel szemben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés szabályait a törvény 31- 32. §§§-ai tartalmazták. [12]
Adatkezelés a Vám- és Pénzügyőrségnél szerkesztés
A törvény részletesen meghatározta a Vám- és Pénzügyőrségnél a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az adatvédelem szabályait. A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási, eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetve más adatokat kezeli. [13] A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kellett kezelni. [14] A vámhatóság elektronikus kapcsolattartással összefüggő adatkezelésének szabályait a törvény 39/A. §-a szabályozta.[15]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 41. § (1) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 45. §
- ↑ A 2004. évi XIX. törvény általános indokolása
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 1. § (1) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 1. § (2)- (4) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (2) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (3) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvén 2. § (4) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (5) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 2. § (6) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 22. §
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 31. § - 32. §
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 34. - 39/A. §-ai
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 34. § (2) bek.
- ↑ 2004. évi XIX. törvény 39/A. §
Források szerkesztés
- 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről