Főmenü megnyitása

Jack Cade (1420. - Heathfield, 1450. július 12.) a kenti lázadósereg ír származású vezetője volt, aki csapatai élén bevette Londont is. Bár VI. Henrik angol király kegyelmet adott neki, megölték.[1]

Jack Cade
Jack Cade on London Stone.JPG
Született 1420
Elhunyt 1450. július 21. (29-30 évesen)
Heathfield
Állampolgársága angol
Nemzetisége Ír
Foglalkozása író
Halál okaKivégezték
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Cade témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Jack Cade 1450 előtti életéről keveset tudni. Azt állította magáról, hogy szolgált a Franciaországgal vívott százéves háborúban. Még a neve sem biztos, követőinek egy része John Mortimernek szólította, és azt terjesztették róla, hogy rokonságban van Plantagenet Richárd yorki herceggel.[2]

1449-ben Sussexben élt. Ebben az évben megvádolták egy nő meggyilkolásával, és emiatt Franciaországba menekült. 1450-ben tért vissza Angliába, és Kentben telepedett le, ahol orvosnak adta ki magát John Aylmere néven.[3][4]

Jack Cade-et az általa vezetett, a kelet-angliai elnyomások, visszaélések és korrupciók, általában az udvar politikája ellen tiltakozó felkelés tette híressé. Követőivel legyőzte a királyi seregeket, bevonult Londonba, ahol átadta a lázadók követeléseit az udvarnak. Annak ellenére, hogy a király kegyelmet ígért neki, 1450. július 12-én egy sussexi falucskánál elfogták. Olyan súlyosan bántalmazták, hogy meghalt. Testét Londonba vitték, ahol fellógatták, kibelezték, felnégyelték, majd a fejét egy karóba húzva a London Bridge-en tették közszemlére.[2]

Jack Cade-et az udvari körök a felkelés után megpróbálták úgy beállítani, mintha Richárd yorki herceg, a rózsák háborúja egyik kirobbantójának céljait szolgálta volna, és nem reformokat, hanem a dinasztia megdöntését akarta elérni.[5]

ÉrdekességSzerkesztés

  • A sussexi települést, ahol a lázadók vezérét elfogták, ma Cade Streetnek nevezik.[6]
  • Jack Cade szerepel William Shakespeare VI. Henrik című drámájában. A színjáték igencsak vérszomjasnak ábrázolja, a többi között ezeket a szavakat adja a szájába: "Utánam az, a ki a nép barátja! / Szabadságharcz ez, most hősködjetek. / Lordot, nemest mi élve nem hagyunk". (Lőrinczy [Lehr] Zsigmond fordítása)[7]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • John Gillingham: John Gillingham. A rózsák háborúja. Kossuth Kiadó (1985). ISBN 963-09-2593-1. Hozzáférés ideje: 2019. február 27. 
  • Britain Express: Jack Cade's Rebellion - 1450. Britain Express. Hozzáférés ideje: 2019. február 27. 
  • Middle Ages: Jack Cade. Middle-ages.org. Hozzáférés ideje: 2019. február 27. 
  • Britannica Encyclopedia: Jack Cade. Britannica Encyclopedia 2. kötet. ISBN 0-85229-591-X. Hozzáférés ideje: 2019. február 27. 
  • Magyar Nagylexikon: 5. kötet, Jack Cade. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-85-7730-4. Hozzáférés ideje: 2019. február 27. 
  • Sussex: Cade Street. Sussex.villagenet. Hozzáférés ideje: 2019. február 27. 
  • Shakespeare: William Shakespeare. VI. Henrik. MEK. Hozzáférés ideje: 2019. február 27.