Jacques Rancière

francia filozófus, esztéta

Jacques Rancière (Algír, 1940. június 10. –) francia filozófus, esztéta. Az European Graduate School filozófia professzora és az University of Paris VIII. professor emeritusa. Művei emancipációs politikával, esztétikával, illetve politika és esztétika viszonyával foglalkoznak.[5]

Jacques Rancière
Született1940. június 10. (83 éves)[1][2]
Algír[3]
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • irodalomkritikus
  • esztéta
IskoláiÉcole normale supérieure
KitüntetéseiFrancia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2016. szeptember 13.)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Rancière témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Jacques Rancière egy 2014-es konferencián.

Élete és munkássága szerkesztés

Jacques Rancière 1960 és 1965 között a párizsi Ecole Normale Supérieure-ön tanult, ahol a diploma dolgozatát a fiatal Karl Marx munkásságából írja. 1964-ben jelentkezett Louis Althusser tanulókörébe. Az 1968-ban megjelent Lire "Le Capital" könyv egyik társszerzőjeként válik nemzetközileg is elismert filozófussá. Még ebben az évben, az 1968-as párizsi munkás-és diákfelkelések hatására szakít Althusser gondolataival, úgy véli ugyanis, hogy Althusser elmélete nem hagy elegendő teret az olyan spontán szerveződéseknek, mint amilyenek a felkelések.

Politikai felfogása szerkesztés

Művei szerkesztés

Rancière műveit számos nyelvre lefordították. Mi ezúttal csak a legfontosabbakat említjük, valamint feltüntetjük a magyarul is olvasható könyveit.

  • Le concept de critique et la critique de l'économie politique dans les manuscrits de 1844 au Capital, a Lire "Le Capital" című könyvből, 1965. A Lire "Le Capital" könyv társszerzői: Louis AlthusserÉtienne Balibar, Roger Establet és Pierre Macherey.
  • La Nuit des prolétaires. Archives du rêve ouvrier, Fayard, 1981. (több utánkiadással)
  • Le Philosophe et ses pauvres, Fayard, 1983. (számos utánkiadással)
  • Le Maître ignorant : Cinq leçons sur l'émancipation intellectuelle, Fayard 1987.
  • La Mésentente, Galilée, 1995
  • Le Spectateur émancipé, La Fabrique, 2008
  • Béla Tarr, le temps d'après; Capricci, Paris, 2011 (Actualité critique)
  • "Ten Theses on Politics Theory & Event 2001

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Esztétika és politika; utószó Slavoj Žižek, ford. Jancsó Júlia, Jean-Louis Pierson; Műcsarnok, Bp., 2009 (Elmegyakorlat, Műcsarnok-könyvek)
  • A felszabadult néző; ford. Erhardt Miklós; Műcsarnok, Bp., 2011 (Elmegyakorlat, Műcsarnok-könyvek)
  • Utóidő. Tarr Béla filmjeiről; ford. Sutyák Tibor; Műcsarnok, Bp., 2013 (Elmegyakorlat, Műcsarnok-könyvek)

Interjúk, előadások, televíziós szereplések szerkesztés

Magyarul megjelent interjúk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jacques Rancière című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jacques Rancière című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jacques Rancière című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés