Főmenü megnyitása

A jamaicai font 1840-től hivatalosan Jamaica brit koronagyarmat, majd az 1962-től 1969. szeptember 8-ig a már függetlenné vált Jamaica pénzneme volt paritásban a brit font sterlinggel. A jamaicai dollár váltotta fel, 1 font 2 dollárral lett egyenértékű.

Jamaicai font
Ország Jamaica
Központi bankBank of Jamaica

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A brit gyarmat Jamaicán először spanyol érméket használtak a készpénzforgalomban. Egy spanyol 8 reálos (Real de a Ocho, vagy Peso de a Ocho) ezüstérme előbb 4 brit shilling 4 pennyvel, majd 4 shillinggel és 2 pennyvel volt egyenértékű. Az első jamaicai érmék 1834-ben jelentek meg IV. György brit király portréjával 1 és 1/2 penny (3 félpenny) és 3 penny névértékben, 925 ezrelék finomságú sterlingezüstből verve. Ezek 1/4 illetve 1/2 spanyol reállal voltak egyenértékűek. A brit parlament 1839-ben törvényt hozott, hogy 1840. december 31. napjától Jamaicán a spanyol arany dublón (= 3 font 4 shilling) kivételével csak a brit érmék számítanak törvényes fizetőeszköznek. Ekkortól az összes brit érme, azaz a bronz farthing (1/4 penny), fél penny, 1 penny, az ezüst 3, 6 penny, shilling, florin, 1/2 korona, korona, és az arany 1/2 sovereign, valamint 1 sovereign bevezetésre került Jamaicán (1 font sterling = 1 sovereign = 4 korona (crown) = 10 florin = 20 shilling = 240 penny = 960 farthing).

ÉrmékSzerkesztés

Az első jamaicainak tekinthető érmék 1834-ben jelentek meg, IV. György király előoldali portréjával, a hátoldalon Szent Eduárd koronája és koszorúba foglalt értékjelzés ábrázolásával, 1 és 1/2 penny (3 félpenny) és 3 penny névértékben, 925 ezrelékes sterlingezüstből verve. Mivel ezeken még nem szerepelt a Jamaica felirat, így a szakértők többsége inkább speciálisan Jamaica számára készült, de brit érméknek tartja őket.[2]

1869-ben, mivel a néger lakosság többsége nem szívesen használta a brit bronz 1/2 és 1 pennys érméket, ezért az ezüstéhez hasonló színű, külön jamaikai alpakka 1/2 és 1 pennys érmék verésére került sor, 1880-tól, szintén alpakkából farthingot (1/4 penny) is verettek. Ezekaz érmék előoldalukon Viktória királynő képmását, hátoldalukon a gyarmat címerét és az értékjelzést hordozták.[3]

VII. Eduárd és V. György királyok Imperial State Crown-t viselő, gyarmati portréjával szintén vertek farthing, 1/2 penny és 1 penny névértékű érméket, változatlan hátoldallal, alpakkából.[4] VI. György uralkodása alatt a farthing, az 1/2 és az 1 pennys veretek már bronzból készültek. II. Erzsébet portréjával csak 1/2 és 1 pennys készült, 1953 és 1963 között még a régi, 1964 után már az új jamaicai címerrel a hátlapon. 1969-ben emlék változatú 1/2 és 1 pennysek kerültek forgalomba az első jamaicai érmék kibocsájtásának centenáriumára. VI. György és II. Erzsébet esetében szintén a koronás, gyarmati portrét használták.[5] Tehát Jamaicán az érmeforgalom a farthingot, az 1/2 és 1 pennyst leszámítva, amelyből az anyaországi veretek mellett helyi változatok is készültek, egészen 1969-ig, a dollár bevezetéséig kizárólag az aktuális brit érmékben bonyolódott le.[6]

Előoldal: Hátoldal:
 
Viktória királynő 1900-as jamaicai alpakka farthingjának előoldala, átmérője: 20.19 mm.
 
Viktória királynő 1900-as jamaicai alpakka farthingjának hátoldala a koronagyarmat címerével.
 
Viktória királynő 1871-es jamaicai alpakka 1/2 pennysének előoldala, átmérője: 25.48 mm.
 
Viktória királynő 1871-es jamaicai alpakka 1/2 pennysének hátoldala a koronagyarmat címerével.
 
V. György király 1919-es jamaicai alpakka 1 pennysének előoldala, átmérője: 31 mm.
 
V. György király 1919-es jamaicai alpakka 1 pennysének hátoldala a koronagyarmat címerével.

1966-ban emlék 5 shillinges (1/4 font sterling, azaz 1 korona) érmét bocsájtottak ki az abban az évben a jamaicai Kingstonban megrendezett Nemzetközösségi Játékok alkalmából, ennek előoldalán az ország címere és értékjelzés, hátoldalán láncoktól keretezett Szent Eduárd korona, évszám és "VIII BRITISH EMPIRE AND COMMONWEALTH GAMES KINGSTON JAMAICA" felirat látható.[7]

Papírpénzek, bankjegyekSzerkesztés

Brit gyarmati hatóságok kibocsájtásiSzerkesztés

1920 előtt Jamaica számára, hasonlóan több más gyarmathoz és domíniumhoz különböző brit kereskedelmi bankok bocsájtottak ki papírpénzt, általában 1, 5 és 10 font névértékekben. A kereskedelmi bankok címletei az 1940-es évek elejéig voltak forgalomban.[8]

Treasury of JamaicaSzerkesztés

Az 1904-es Currency Notes Law 27 of 1904 törvény elvileg lehetővé tette a Treasury of Jamaica, a gyarmati kincstár számára 10 shillinges (1/2 font sterling) államjegyek kibocsájtását, de ezzel akkor még nem éltek. Az 1918-as Law 17 of 1918 törvény elrendelte a készpénzforgalom igényeinek megfelelő, szükség szerinti névértékű államjegyek kibocsájtását. Mivel a címletforgalom az 1 fontos és ennél nagyobb névértékekben a kereskedelmi bankok által biztosítva volt, ezért a két jogszabály alapján (Issued under the authority of Law 27 of 1904 & Law 17 of 1918) a kincstár 1920. március 15-től 2 shilling 6 pennys (1/8 font, azaz fél korona), 5 shillinges (1/4 font, azaz 1 korona), és 10 shillinges (1/2 font) jegyeket bocsájtott ki. Valamennyi fő motívuma az előoldalon V. György király portréja és Jamaica címere. A 2 shilling 6 pennys hátoldalán Athéné, az 5 shillingesén Kolumbusz hajója a Santa Maria, a 10 shillingesén pedig a brit oroszlán látható. A brit Thomas de la Rue cég londoni nyomdájában készültek.[9][10]

Government of JamaicaSzerkesztés

V. György sorozatSzerkesztés

Később szintén a Law 27 of 1904 & Law 17 of 1918 törvények alapján közvetlenül a Government of Jamaica, a gyarmati kormányzóság vette át a kincstártól az államjegyek kibocsájtását. Ebben a sorozatban 5 shillinges (1/4 font) és 10 shillinges (1/2 font) készült. A fő motívum mindkét címlet előoldalán továbbra is az uralkodó, V. György és a címer maradt, kiegészítve cukornádat arató és banánt szüretelő négerek, valamint a Dunn's River Falls vízesés ábrázolásával. A hátoldalra egységesen gyümölcseitől roskadozó narancsfa, folyón átívelő híd és ananász került. A brit Waterlow cég nyomtatta a sorozatot Londonban. Máig a legszebb jamaicai papírpénzeknek tartják őket.[11][12]

VI. György sorozatSzerkesztés

1939-ben a Government of Jamaica az új uralkodó, VI. György portréjával teljesen új sorozat kibocsájtásába kezdett, ez piros alapszínű 5 shillinges, lila 10 shillinges, zöld 1 fontos és barna 5 fontos, egyforma méretű és dizájnú címletekből állt, a vízjelben ananásszal. Az előoldalakon balra VI. György díszegyenruhás portréja, jobbra nagy méretű értékjelzés, alul középen vízjelmező, a hátoldalon jobb és baloldalon nagy méretű értékjelzés, felül középen címer, alatta vízjelmező látható. A sorozat érdekessége, hogy VI. György 1952. február 6-án bekövetkezett halála után még 1960-ig nyomtatásban maradt, azaz más brit gyarmatok és domíniumok gyakorlatával ellentétben nem cserélték le a portrét röviddel II. Erzsébet trónralépése után. Az utolsó, 1960-as kibocsájtás során 5 shillinges, a 10 shillinges és az 1 fontos hátoldalát teljesen áttervezték.[13][14]

Előoldal: Hátoldal:
 
A Government of Jamaica 5 shillinges címletének előoldala VI. György király portréjával.
 
A Government of Jamaica 5 shillinges címletének hátoldala.
 
A Government of Jamaica 10 shillinges címletének előoldala VI. György király portréjával.
 
A Government of Jamaica 10 shillinges címletének hátoldala.
 
A Government of Jamaica 1 fontos címletének előoldala VI. György király portréjával.
 
A Government of Jamaica 1 fontos címletének hátoldala.
 
A Government of Jamaica 5 fontos címletének előoldala VI. György király portréjával.
 
A Government of Jamaica 5 fontos címletének hátoldala.
II. Erzsébet 5 fontosSzerkesztés

A Government of Jamaica utolsó kibocsájtása az 1960. július 4-i dátummal forgalomba került II. Erzsébet 5 fontos volt. Ez a kormányzóság egyetlen papírpénze, mely a királynőt ábrázolta, a képmás Dorothy Wilding 1954-es portréfotója alapján készült. A sötétkék alapszínű címlet előoldalán balra II. Erzsébet portréja, alul középen vízjelmező, a hátoldalon ipari üzem és terméseitől roskadozó banánfa látható. Mivel csak kis mennyiségben, rövid ideig bocsájtották ki, és a saját korában relatíve nagy címletnek minősült, rendkívül ritka papírpénznek számít.[15][16][17]

Bank of JamaicaSzerkesztés

II. Erzsébet sorozatSzerkesztés

Az 1960-as Bank of Jamaica Act 1961. május 1. napjával hozta létre a Bank of Jamaicát felruházva a bankjegyek és érmék kibocsájtásának kizárólagos jogával. szintén 1961, május 1-én kerültek forgalomba az első bankjegyei 5 shilling, 10 shilling, 1 font, majd 1964-től 5 font névértékben. Valamennyi címlet előoldalán egységesen II. Erzsébet királynő Nagy-Britannia és Írország lányai diadémot (Girls of Great Britain and Ireland) viselő, Dorothy Wilding 1952-es fényképe alapján készült portréja és a jamaicai címer szerepelt fő motívumként. A vízjelben egy ananász látható. A piros 5 shillinges hátoldalán a Dunn's River falls vízesés, a lila 10 shillingesén csónakokra banánfürtöket pakoló munkások, a zöld 1 fontos hátoldalán cukornádat arató traktor, a kék 5 fontosén ipari üzem, és narancsot szüretelő nő látható. Két címerváltozatban készültek, míg az 1961-es 5, 10 shillinges és 1 fontos esetében az 1957-es változatú címer latin jelmondatot tartalmazott: "INDVS VTERQVE SERVIET VNI", addig az 1964-től kibocsájtott 5, 10 shillingesek, 1 és 5 fontosok az 1962-től bevezetett angol mottós: "OUT OF MANY, ONE PEOPLE" címerváltozatot használták. A laitin jelmondatos bankjegyek esetében egy aláírás változat, S. W. Payton, mint a Bank of Jamaica kormányzójáé (Governor) létezett. Az angol mottós címleteknél 5 shillinges esetében három (S. W. Payton - Governor /1964/, R.T.P. Hall - Acting Governor /1964-1966/, és G. A. Brown - Governor /1967-1969/), a 10 shillinges és az 1 fontos esetében négy (S.W. Payton - Governor /1964/, R.T.P. Hall - Acting Governor /1964-1966/, R.T.P. Hall - Governor /1966-1967/, és G.A. Brown - Governor /1967-1969/), az 5 fontosnál pedig szintén három (S.W. Payton - Governor /1964/, R.T.P. Hall - Governor /1966-1967/, és G.A. Brown - Governor /1967-1969/) aláírás variáció létezett. Az 1964-es sorozat esetében S.W. Payton szignója mellett két sorozatszámtípustː a gótikus vagy straight, illetve a Times New Roman változatot is használták.[18][19][20][21]

Kereskedelmi bankokSzerkesztés

Bank of JamaicaSzerkesztés

A Bank of Jamaica nevű kereskedelmi bank 1836-ban alakult, 1864-ben vásárolta fel a Colonial Bank, 1, 2, 3, 4 és 10 fontos címleteket bocsájtott ki. Nem állt semmiféle kapcsolatban az 1961-ben létrejött jamaicai jegybankkal.[22]

Bank of Nova ScotiaSzerkesztés

A Brit Birodalomhoz tartozó Kanada domínium Bank of Nova Scotia nevű kereskedelmi bankja 1900 és 1930 közötti dátumváltozatokkal bocsájtott ki 1 és 5 fontos bankjegyeket Jamaicán. A nagyobb méretű szériában 1900, 1919 és 1920 évszámokkal 1 fontos, 1900 és 1920 évszámokkal 5 fontos került forgalomba. 1930-ban új dizájnú, kisebb méretű 1 fontost adtak ki.[23][24]

Barclays Bank (Dominion, Colonial & Overseas)Szerkesztés

A brit Barclays Bank (Dominion, Colonial & Overseas) kereskedelmi bank címletei két szériában 1926 és 1940 közötti kibocsájtási évszámokkal kerültek forgalomba Jamaicán. Az első, 1926-os széria 1, 5 és 10 fontos címleteket tartalmazott. A második, 1937-es szériában új dizájnú 1, 5 és 10 fontos került forhalomba.[25][26]

Canadian Bank of CommerceSzerkesztés

A kanadai Canadian Bank of Commerce 1920-ban nyitott fiókot Kingstonban, 1921-es évszámmal 1 és 5 fontost, 1938-as évszámmal pedig egy kisebb méretű 1 fontost bocsájtott ki. Az 1 fontosok megjelenése kfőbb motívumaiban megfelelt ezen bank Kanadában kibocsájtott 5 dollárosainak.[27][28]

Colonial BankSzerkesztés

A Colonial Bank 1836-ban alakult, miután a Barclays Bank (Dominion, Colonial & Overseas) felvásárolta, a bankjegykibocsájtást ez a pénzintézet folytatta. 1, 5 és 10 fontosait 1925-ig hozta forgalomba.[29]

London and Colonial BankSzerkesztés

A London and Colonial Bank 1864-ben alakult Kingstonban, működését már 1865-ben beszüntette, egyedül 10 shillinges (1/2 font) bankjegyeket bocsájtott ki.[30]

Planters' BankSzerkesztés

A Planters' Bank 1849 és 1848 között működött Kingstonban. 1839-ben 1 fontosokat, 1844-ben pedig új típusú 1, 3, 5, 10, 50 és 100 fontosokat helyezett forgalomba.[31][32]

Royal Bank of CanadaSzerkesztés

A kanadai Royal Bank of Canada 1911-ben nyitott fiókot a jamaicai Kingstonban. 1911-ben 1 és 5 fontost, 1938-ban pedig hasonló dizájnú, de kisebb méretű 1 és 5 fontost bocsájtott ki, ezeket a New York-i American Bank Note Company nyomtatta.[33]

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://worldcoingallery.com/countries/Jamaica.php
  2. https://collections.museumvictoria.com.au/items/1408145
  3. http://worldcoingallery.com/countries/Jamaica.php
  4. https://collections.museumvictoria.com.au/items/79048
  5. http://worldcoingallery.com/countries/Jamaica.php
  6. http://worldcoingallery.com/countries/Jamaica.php
  7. http://worldcoingallery.com/countries/display_wd.php?dir=img10&image=96-40&desc=Jamaica%20km40%205%20Shillings%20(1966)%20VIII%20Commonwealth%20Games&query=Jamaica
  8. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  9. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-GOV.htm#TREASURY
  10. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Ninth Edition Volume Two - General Issues 1368-1960, Krause Publications, Iola, Wisconsin 2000, ISBN 0-87341-931-6, 713-715. old.
  11. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-GOV.htm#GOVERNMENT
  12. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Ninth Edition Volume Two - General Issues 1368-1960, Krause Publications, Iola, Wisconsin 2000, ISBN 0-87341-931-6, 713-715. old.
  13. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-GOV.htm#GOVERNMENT
  14. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Ninth Edition Volume Two - General Issues 1368-1960, Krause Publications, Iola, Wisconsin 2000, ISBN 0-87341-931-6, 713-715. old.
  15. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-GOV.htm#GOVERNMENT
  16. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Ninth Edition Volume Two - General Issues 1368-1960, Krause Publications, Iola, Wisconsin 2000, ISBN 0-87341-931-6, 713-715. old.
  17. http://www.pjsymes.com.au/qe2/default.htm
  18. Cuhaj, George S.: Standard Catalog of World Paper Money Modern Issues 1961 - Present 15th Edition - Krause Publications, Iola, Wisconsin 2009, ISBN 978-0-89689-837-0, 528-529. old.
  19. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-BOJ.htm#BANK%20OF%20JAMAICA
  20. http://www.worldbanknotescoins.com/2010/03/jamaican-banknotes-5-shillings-note-of.html
  21. http://www.pjsymes.com.au/qe2/default.htm
  22. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  23. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-COM.htm#BANK%20OF%20NOVA%20SCOTIA
  24. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  25. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-COM.htm#BARCLAYS
  26. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  27. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-COM.htm#CANADIAN%20BANK%20OF%20COMMERCE
  28. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  29. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  30. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  31. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/JAM/JAM-COM.htm#PLANTERS%20BANK
  32. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.
  33. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0-87341-208-7: 667-670. old.