Jambikus verselés
Az időmértékes verselésen belül jambikus verselésnek nevezzük azt, amikor egy versen belül csak emelkedő (jambikus) verslábak szerepelnek.
Története
szerkesztésA jambikus verselés atyjának Arkhilokhosz, ókori görög költőt tekintik, az Arkhilokhosz által megalkotott iambosz miatt, mely csipkelődő vers a mindennapok világából, emberi hibákat, fogyatékosságokat támad és emelkedő hanglejtésben íródott.
Pl.:
- Te vén Lükambész, mit ki nem találsz megint?
- Hol hagytad józanságodat,
- amellyel eddig éltél úgy-ahogy? De most
- egész város rajtad nevet.
- U — | U — | — — | U — | U — | U — |
- — — | — — | — — | U U |
- U — | U — | U — | — — | U — | U — |
- U — | — — | — — | U U
Szabályai
szerkesztésAz egy versen belül található verslábak mindegyikének vagy emelkedőnek (jambikusnak) kell lenniük, vagy semlegesnek.
Alkothatja:
- Jambus
- Anapestus
- Bacchius
- Paeon 4. változata
- Ionicus a minore
- Epitritos 1. változata
Továbbá a semleges verslábak bármelyike helyettesíthet egy jambikus verslábat.
Jambikus sorfajták és versszerkezetek
szerkesztésKettes jambus
szerkesztésA kettes jambus a verslábak legelemibb kombinációja. Csupán két jambusból áll, értéke 6 mora.
- Képlete: U — | U —
Hármas jambus
szerkesztésA kettes jambus kibővített változata, összesen 3 jambus alkotja.
- Képlete: ∪ — | ∪ — | ∪ —
Negyedfeles jambus
szerkesztésA negyedfeles jambus a hármas jambus megtoldott változata, a három egymást követő jambus után egy mora értékű rövid szótag zárja ezt a sorfajtát.
- Képlete: U — | U — | U — | U
A hármas és a negyedfeles jambus összetételével egy versszerkezetet kapunk, melynek a neve Hármas-negyedfeles jambusú szakasz.
Négyes jambus
szerkesztés4 jambus összekapcsolódását egy sorban négyes jambusnak, vagy más néven jambikus bimeternek (görög) vagy quaternariusnak (latin) nevezzük.
- Képlete: U — | U — | | U — | U — (a sort 4 jambus adja)
vagy U — U — | U — U — (2-2 jambus összekapcsolódik egy szón belül egy-egy dijambussá, így adva a jambikus bimetert)
Ez is alkothat párt a hármas jambussal, ami főleg az angol költészetre jellemző. Ebben az esetben a képlet:
- U — | U — | U — | U —
- U — | U — | U —
- U — | U — | U — | U —
- U — | U — | U —
A Szent Ambrus egyházi költő (aki a rímet megalkotta) által alkotott ambroziánus vers is jambikus bimeterre épül. 8 strófás vers, melyet 4 soros versszakok építenek fel. A versszakok egy-egy sora 8 szótagú, s 4 jambusból állnak (jambikus bimeter).
Elegiambusnak nevezzük azt a periódust a klasszikus költészetben mely egy kis arkhilokhoszi sorból és egy négyes jambikus sorból áll. Ha a jambikus négyes szerepel először, akkor pedig iambelegusnak hívjuk.
Ötödfeles jambus
szerkesztésHa 4 jambus értékű versláb és pluszba egy mora értékű rövid szótag áll egymás mellett, akkor ötösfeles jambusról beszélünk.
- Képlete: U — | U — | U — | U — | U
Azonban ha a kitekintést is figyelembe vesszük (a sor utolsó szótagjának ritmika értéke függ a következő sor első betűjétől is) akkor a záró ∪ lehet ∪ is, ettől még ötösfeles jambusnak tekintjük, mert csak a kitekintés miatt nyúlik meg a szótag. Az ötösfeles jambus a négyes jambussal együtt alkotja az ötödfeles-négyes jambusú szakaszt.
Pl.:
- "Anyám, az álmok nem hazudnak,
- Takarjon bár a szemfödél:
- Dicső neve költő-fiadnak,
- Anyám, soká, örökkön él"
(Petőfi Sándor: Jövendölés)
- U — | U — | — —| U — | U
Ötödfeles jambus, melyben a 3. jambust egy spondeus helyettesíti, de mivel az semleges a vers lejtése megmarad emelkedőnek.
- U — | — — | U — | U —
Négyes jambus, ahol a 2. jambust egy semleges spondeus helyettesíti.
- U — | U U | — — | U — | U
Ötödfeles jambus, a 2. jambust pyrrichius, a 3. jambust spondeus helyettesíti. Mindkettő semleges, így a lejtés továbbra is jambikus marad.
- U — | U — | U — | U —
Tiszta jambikus négyes, minden verslába jambus.
Puskin Anyegin-strófája is ötödfeles-négyes jambikus. Ez a strófa 14 soros, rímképlete: a b a b c c d d e f f e g g. Érdekessége, hogy a szótagszám hasonul a ritmusképlethez:
- 9 |8 |9 |8 |9 |9 |8 |8 |9 |8 |8 |9 |8 |8
- a |b |a |b |c |c |d |d |e |f |f |e |g |g
Ötös-hatodfeles jambus
szerkesztésA két sor szinte mindig együtt szerepel. Az ötös jambus 5 jambikus verslábból áll, melyet helyettesíthetnek semleges verslábak. A hatodfeles képlete tisztán, csak jambusokkal:
- U — | U — | U — | U — | U — ( | U )
Pl.:
- S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,
- Egy könny, kimondva ezrek kínjait;
- Kit nem hevít korának érzeménye,
- Szakítsa ketté lantja húrjait!
(Eötvös József: Én is szeretném)
- U — | U — | U U | — — | — — | U
A mondatkezdő „S” nem számít bele a ritmusba, mert megelőzi a magánhangzót. Ez egy hatodfeles jambus, melynek a 3. és 4. jambusát pyrrichius, illetve spondeus helyettesíti.
- — — | U — | U — | — — | U U
Jambikus ötös, melynek csupán a 2. és a 3. verslába jambus, a többi semleges. (pyrrichius és spondeus)
- — — | U — | U — | U — | U — | U
Hatodfeles jambus, csak az első, a kezdő jambust helyettesíti spondeus.
- U — | U — | — — | U — | U U
Jambikus ötös, 3. verslába spondeus, s egy pyrrichius-szal zár.
Drámai jambusnak is nevezik, bár eleinte a klasszikus drámákban a 12 szótagos jambikus trimetert hívták így, de Shakespeare, az angol drámaíró előszeretettel alkalmazta drámáiban: a 10 szótagú sorok jambikus ötösek, a 11 szótagos sorok hatodfeles jambikus sorok voltak. Az itáliai eredetű oktáva versben, melynek rímképlete a b a b a b c c, a ritmusképlet szintén lehet ötös-hatodfeles jambus. Például Arany László, A délibábok hőse című művében a ritmust és a rímet összefűzte egymással, így a keresztrímeknél jambikus hatodfeles és ötös váltotta egymást, a záró párosrímet pedig két jambikus ötös adta.
A szintén itáliai eredetű tercina versben, mely 3 soros részekből áll, melyeknek ritmusképlete a b a b c b c d c volt ritmusképlete lehetett ötös-hatodfeles jambus, esetleg hatodfeles jambus magában. A hendekaszillabus (11 szótagú) verseknek is volt hatodfeles jambikus változata, például Petrarca Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad című versében a második sor:
„…vized hatalmas, száguldó folyásán:…”
- U — | U — — | U — | U — | U — | U
A második versláb egy bacchius, mely egy szintén jambikus lejtésű, 4 mora értékű versláb. A nagy alkaioszi strófa is hendekaszillabus ritmusa lehet hatodfeles jambus.
Hatos jambus
szerkesztésMás néven jambikus trimeter, mivel 3-szor (tri-) két jambus alkotja az alapját. Jellemző az ógörög drámákra, illetve Phaedrus római meseköltő szerkesztésére
- Képlete: U — | U — | | U — | U — | | U — | U —
Magyar alexandrinus
szerkesztésŐsi formája egy négyütemes sor volt, melyben a sorok 8 és 14 szótag között mozogtak szabadon. A XVI. századra ez a szám 12-re stabilizálódott. Eredetileg 6|6 arányban cezura (metszet) választotta el a sor két felét, de idővel ez a szabályszerűség elhanyagolódott.
- Képlete: U — | U — | U — | | U — | U — | U —
- „…Sikolt a harci síp, riadj magyar, riadj!…”
(Czuczor Gergely: Riadó)
Ritmusképlete tiszta, mind a 6 verslába jambus. A cezurát a vessző jeleníti meg, a levegővétellel megszakítja a gondolatot, hogy felkiáltással zárja a sort.