Főmenü megnyitása

James Donald Wetherbee (Flushing, New York, 1952. november 27. –) amerikai űrhajós.

James Donald Wetherbee
James Wetherbee.jpg

Született 1952. november 27. (66 éves)
Flushing
Iskolái
Rendfokozat Sorhajókapitány
Űrben töltött idő 95 663 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • United States Astronaut Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz James Donald Wetherbee témájú médiaállományokat.

ÉletpályaSzerkesztés

1974-ben University of Notre Dame (Indiana( keretében repülőgép mérnöki oklevelet szerzett. 1976-ban kapott pilóta jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az A–7E volt. 1977-1980 között az USS John F. Kennedy (CV 67) fedélzetén 125 éjszakai landolást hajtott végre. 1981-ben tesztpilóta képzést kapott. Az F/A–18 Hornet fejlesztését tesztelte. 1984-1985 között csapatrepülőként szolgált. Több mint 7000 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő), több mint 20 repülőgéptípuson repült/tesztelt.

1984. május 23-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 1995-2000 között a Johnson Space Centeren (JSC) igazgató a hajózószemélyzet Műveleti Igazgatóságán. 2000-2002 között a JSC technikai igazgató asszisztense. 2003-2004 között küldetésekért felelős igazgatóság biztonsági felelőse. Hat űrszolgálata alatt összesen 66 napot, 10 órát és 23 percet (1594 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2005. január 3-án fejezte be.

Egyéni eredményei:

  1. Az első űrhajós, aki öt küldetés parancsnokaként szolgált.
  2. Az első, aki a világűrből visszatérve öt alkalommal landolt.
  3. A legmagasabb ember aki a világűrbe repült.

ŰrrepülésekSzerkesztés

  • STS–32, a Columbia űrrepülőgép 9. repülésének pilótája. A küldetés során pályairányba állították a Syncom 4 F–5 katonai kommunikációs műholdat, mely saját hajtóművével geoszinkron pályára állt. Az út negyedik napján sikerült a beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor robotkarjával befogni, majd a Földre visszahozni a 9724 kilogramm tömegű LDEF (Long Duration Exposure Facility) tudományos műholdat, amely a Challenger űrrepülőgép 1984-es STS–41–C küldetése óta keringett orbitális pályán. Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 21 órát és 00 percet töltött a világűrben. 7 258 096 kilométert repült, 172 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–52, a Columbia űrrepülőgép 13. repülésének parancsnoka. A legénység útnak indította a LAGEOS–2 tudományos műholdat, valamint működtette a raktérben elhelyezett USMP–1 mikrogravitációs laboratóriumot. (olasz, kanadai, francia, amerikai). Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 56 percet (236 óra) töltött a világűrben. 6 645 026 kilométert (4 129 028 mérföldet) repült, 126 kerülte meg a Földet.
  • STS–63, a Discovery űrrepülőgép 20. repülésének parancsnoka. Az első amerikai repülés a Mir űrállomásra, telepítették az illeszkedő amerikai dokkoló modult. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 6 órát és 28 percet (198 óra) töltött a világűrben. 4 816 454 kilométert (2 992 806 mérföldet) repült, 129 kerülte meg a Földet.
  • STS–86, az Atlantis űrrepülőgép 20. repülésének parancsnoka. A 7. randevú a Mir űrállomással. Az első amerikai űrséta (kutatás, szerelés) az űrállomáson. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 22 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 000 000 kilométert (4 300 000 mérföldet) repült, 170 kerülte meg a Földet.
  • STS–102, a Discovery űrrepülőgép 29. repülésének parancsnoka. Személyzet csere és ellátmány (10 tonna hasznos terhet) szállítás a Leonardo Multi-Purpose Logistics Module (MPLM) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Ötödikűrszolgálata alatt összesen 12 napot, 19 órát és 12 percet (307 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 201 kerülte meg a Földet.
  • STS–113, a Endeavour űrrepülőgép 19. repülésének parancsnoka. Az első kombinált legénység csere, nagy szerelési (P1 rácsszerkezet) küldetése a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Hatodik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 18 órát és 48 percet (331 óra) töltött a világűrben. 9 000 000 kilométert (5 600 000 mérföldet) repült, 215 kerülte meg a Földet.

KitüntetésekSzerkesztés

  • 2009-ben felkerült az amerikai Astronaut Hall of Fame (múzeum) falára.

ForrásokSzerkesztés