James Hansen Newman

James Hansen Newman dr. (Chuuk, Mikronézia, 1956. október 16.–) amerikai űrhajós.

James Hansen Newman
Született	1956. október 16. (68 éves) Mikronéziai Szövetségi Államok
Iskolái	Dartmouth Főiskola Rice Egyetem La Jolla High School
Űrben töltött idő	43 nap, 10 óra és 7 perc
Repülések	STS–51 STS–69 STS–88 STS–109
Kitüntetései	NASA Distinguished Service Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz James Hansen Newman témájú médiaállományokat.

Életpálya

1978-ban a Dartmouth College keretében fizikából kapott oklevelet. 1982-ben a Rice Egyetemen molekuláris fizikából doktorált (Ph.D.), amit 1984-ben megvédett. A Rice Egyetemen végezte tudományos és oktatói munkáját.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Külön kiképzést kapott a Canadarm (RMS) manipulátorkar alkalmazásából. 1999-2001 között az Űrhajózási Iroda munkatársaként a Space Shuttle Program Iroda munkatársa volt. 2002. december 1-től 2006 januárjáig Oroszországban a NASA képviselőjeként koordinálta a nem orosz űrhajósok programját. 2006 márciusa óta a NASA vendégprofesszora. Az egyetem keretében az űrhajósokat és a repülésirányítókat oktatta. Négy űrszolgálata alatt összesen 43 napot, 10 órát és 7 percet (1042 óra) töltött a világűrben. Hat űrséta (kutatás, szerelés) során 43 óra 13 percet töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2008 júniusában fejezte be.

Űrrepülések

• STS–51, a Discovery űrrepülőgép 17. repülésének küldetés specialistája. A legénység pályairányba állította az Advanced Communications Technology Satellite (ACTS) kommunikációs műholdat. Ezt követően sor került egy 7 órás űrsétára, melyen James Newman és Walz űrhajósok a Hubble űrtávcső három hónappal későbbre tervezett javításának egyes lépéseit gyakorolták. Működtették az Orbiting Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrometer (ORFEUS) csillagászati ultraibolya spektrométert. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 11 percet (236 óra) töltött a világűrben. Egy űrséta (kutatás, szerelés) alatt 7 óra és 5 percet töltött az űrsikló teherterében. 6 608 628 kilométert (4 106 411 mérföldet) repült, 157 kerülte meg a Földet.
• STS–69, a Endeavour űrrepülőgép 9. repülésének küldetés specialistája. A legénység pályairányba helyezte a Spartan 201 műholdat, valamint a Wake Shield Facility (WSF) űreszközt, amit később visszanyertek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 20 órát és 10 percet (160 óra) töltött a világűrben. Egy 6 órás űrsétát (kutatás, szerelés) végzett, szerelési munkák közben tesztelte a módosított szkafander használhatóságát. 7 200 000 kilométert (4 500 000 mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
• STS–88, az Endeavour űrrepülőgép 13. repülésének küldetés specialistája. Az első ISS szerelési küldetése, a Unity (kikötőmodul), a Node 1 felhelyezése, ami az ISS első amerikai modulja. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 19 órát és 18 percet (283 óra) töltött a világűrben. Három űrséta alatt 21 óra 22 percet töltött szerelési munkával a világűrben. 7 600 000 kilométert (4 700 000 mérföldet) repült, 185 kerülte meg a Földet.
• STS–109, a Columbia űrrepülőgép 27. repülésének küldetés specialistája. Az űrhajósok a negyedik nagyjavítás alatt, öt űrsétán szereltek fel új berendezéseket a Hubble Space Telescope (HST) Hubble űrtávcső re. Egy űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 10 percet (262 óra) töltött a világűrben. Kettő űrséta alatt 14 óra és 46 percet töltött szereléssel. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 165 kerülte meg a Földet.

Források

• James Hansen Newman. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
• James Hansen Newman. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
• James Hansen Newman. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. október 24.)