Főmenü megnyitása

Jan Oskar Sverre Lucien Henri Guillou (Södertälje, Stockholm megye, 1944. január 17., - ) svéd író, újságíró.

Jan Guillou
Jan Guillou
Jan Guillou
Élete
Születési név Jan Oskar Sverre Lucien Henri Guillou
Született 1944. január 17. (75 éves)
Södertälje
Házastársa Ann-Marie Skarp
Gyermekei Ann-Linn Guillou
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Irodalmi irányzat történelmi és kémregények
Alkotói évei 1971 -
Első műve Om kriget kommer
Kitüntetései Author of the Year (1998)
Jan Guillou weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Guillou témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletrajzSzerkesztés

Korai élete és tanulmányaiSzerkesztés

Jan Guillou, Charles és Marianne Guillou (sz. Botolfsen) fiaként született. Az anyja egy gazdag norvég családból származik, az apja francia származású, és úgy jött Svédországba, mint a stockholmi francia nagykövetség gondnokának a fia. Mivel az apja francia állampolgár volt, Guillou születésekor megkapta a francia állampolgárságot. 1975 óta svéd állampolgár.

Szülei elváltak, amikor Guillou apja elköltözött Helsinkibe, ahova nagyapját áthelyezték a finnországi francia nagykövetségre. Az anyja újra férjhez ment.

Guillou kiváltságos körülmények között nőtt fel, az anyjával és annak új férjével, a Saltsjöbaden és Näsby Park-ban, Stockholmon kívül.

A Vasa Reálgimnáziumban tanult Stockholmban, de kizárták az iskolából rossz magaviselet miatt (többek között volt fizikai bántalmazás, lopás és zsarolás). Ezután tanulmányait két évig a Solbacka bentlakásos iskolában folytatta, ahonnan szintén kizárták. Az érettségi vizsgáját a Viggbyholm bentlakásos gimnáziumban tette le 1964-ben.

Guillou ezt az időszakot, a folyamatos fizikai bántalmazást a szadista mostohaapja által, és a durva bánásmódot az Solbacka iskolában a félig önéletrajzi regényében, az Ondskan-ban örökítette meg (1981). A regényt 2003-ban megfilmesítették (Könyörtelenek címmel). Guillou könyveinek igazságtartalmát, különösen a Ondskan regényét, megkérdőjelezte többek között az anyja, a féltestvére, néhány tanár és iskolatársa.

Újságírói karrierSzerkesztés

Újságírói pályafutását mint riporter kezdte a FIB aktuellt magazinnál 1960-ban. Az itt eltöltött idő képezi részben az alapját „Det stora avslöjandet” című szatirikus regényének (A nagy leleplezés), amit 1974-ben adtak ki.

Azután különböző baloldali és szolidaritásmozgalmi kiadványoknak írt, elsősorban a Folket i Bild-nek (A nép képekben). 1973-ban Peter Bratt-tal együtt közöltek egy cikksorozatot az IB-ről, Informationsbyrån (titkos része a svéd katonai hírszerzésnek). Ez vezetett az úgynevezett IB-ügyhöz. A szerepéért a leleplezésben kémkedés vádjával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték.

1984-ben megkapta a Stora Journalistpris-et (Nagy Újságíródíj), mivel a cikkei hozzájárultak Keith Cederholm felmentéséhez.

2000-2004 között Guillou a Publicistklubben (Svéd Sajtóklub) elnöke volt.

TV karrierSzerkesztés

Guillou volt a házigazdája a Magazine (1981-1984), Record Magazine tévéműsoroknak (az utolsó évben Göran Skytte-vel), valamint a Grabbarna på Fagerhult (A srácok Fagerhultban) (Leif GW Persson-nal és Pär Lorentzon-nal közösen). Gyakori vendége különböző talk show műsoroknak a svéd televízióban és a TV4-en.

2004 januárjában mutatták be az ötrészes Arns rike (Arn Királysága) című tv-dokumentumfilmet, arról az időkről a svéd történelemben, amelyikben a könyvsorozat Arn Magnussonról játszódik. 2005 decemberében mutatták be tv-dokumentumfilm sorozatát Häxornas tid (Boszorkányok ideje) ami Guillou Häxornas försvarare (Boszorkányok védője) című könyvén alapszik.

Ő és társszerzője, Henning Mankell (Wallander könyvek szerzője) saját magukat játszották a Talismanen televíziós sorozatban, amit 2003-ban sugároztak a TV4-en.

MunkásságaSzerkesztés

Guillou legismertebb könyvei a Carl Hamilton svéd hírszerző tisztről írt sorozat. Egy rövidebb sorozat a kereszteslovag Arn Magnusson-ról is nagy példányszámban kelt el. A részben önéletrajzi regényéért Ondskan (Könyörtelenek), sok kritikát kapott az erőszakos tartalma miatt. 2000-ben megalakították Sigge Sigfridssonnal, Liza Marklunddal és feleségével, Ann-Marie Skarppal együtt a Piratförlaget (Kalózkiadó) nevű kiadót.

A nézetei és politikai álláspontjaSzerkesztés

Guillou az 1990-es évek elejétől rendszeresen ír krónikákat Aftonbladet-nek. Guillou arról ismert, hogy ellentmondásos témákról ír. Néhány ilyen kérdés a svéd terrortörvények, a justizmord a férfival szemben, akit gyermekek szexuális zaklatásával vádoltak. Jan Guillou tüntetően visszautasította, hogy részt vegyen egy megemlékezésen az emberekre, akiket a New York-i terrortámadáskor öltek meg 2001. szeptember 11-én. "Tiszta képmutatás" és "ízléstelen", mondta Jan Guillou róla: "Az Egyesült Államok megölt hárommillió embert Vietnamban és kétmilliót Irakban. Ezért az ötmillió halottért nem tartottak még öt másodperc csenddel való megemlékezést egy könyvvásáron sem". Az 1960-as és 1970-es években Guillou csatlakozik a Clarté maoista szervezethez. Hat hónapig tagja az akkori svéd kommunista pártnak, de kizárták a pártból, miután nem volt hajlandó fizetni a havi tagsági díjat arra az időszakra, amikor külföldön élt. Ma csak szocialistának vallja magát. A késő 1960-as években kapcsolata volt a KGB-vel, saját bevallása szerint azért, hogy nyilvánosságra hozza a KGB kémkedését Svédországban. Guillou már régóta elkötelezte magát az izraeli-palesztin konfliktusban a palesztinok oldalán, és többször hasonlította Izraelt a korábbi apartheid Dél-Afrikához. Guillou bírálta többek között a svéd antiszemitizmus elleni bizottság tevékenységét is. Bírálta, hogy néhány újságíró, híresség és újság túl nagy szerepet juttat a nemek, a szexuális irányultság és a szexuális élményeknek a nyilvánosság előtt. Egy interjúban a homoszexualitás a társadalomban az idők folyamán téma kapcsán, azt nyilatkozta: "A homoszexualitás inkább divatos jelenség, mint amennyire az ember annak születik. Ez olyan dolog, ami jön és megy a történelemben."

Családi és a magánéleteSzerkesztés

Jan Guillou korábban az író és műfordító Marina Stagh-gal élt, akivel két gyereke van, fia Dan (1970), és lánya Ann Linn (1972). Több évi együttélés után 2010-ben feleségül vette Ann-Marie Skarpot. Jelenleg Stockholm központjában, valamint a Flybo birtokán, Roslagenben él.

Több vállalkozása van a sajtó terén:

  • Achilles Art o Media Kft.
  • Palco Média Kft.
  • Piratförlaget Holding Kft/ Piratförlaget Kft.

MűveiSzerkesztés

Carl Hamilton regényekSzerkesztés

  • 1986 – Coq Rouge - berättelsen om en svensk spion
  • 1987 – Den demokratiske terroristen
  • 1988 – I nationens intresse
  • 1989 – Fiendens fiende
  • 1990 – Den hedervärde mördaren
  • 1991 – Vendetta
  • 1992 – Ingen mans land
  • 1993 – Den enda segern
  • 1994 – I hennes majestäts tjänst
  • 1995 – En medborgare höjd över varje misstanke

Különálló folytatás

  • 1995 – Hamlon
  • 2006 – Madame Terror
  • 2008 – Men inte om det gäller din dotter

Arn Magnusson regényekSzerkesztés

  • 1998 – Vägen till Jerusalem
  • 1999 – Tempelriddaren
  • 2000 – Riket vid vägens slut

Különálló folytatás

  • 2001 – Arvet efter Arn

Polisintendent Eva Johnsén-Tanguy regényekSzerkesztés

  • 2004 – Tjuvarnas marknad (A tolvajok vására)
  • 2007 – Fienden inom oss (Az ellenség magunkban)
  • 2008 – Men inte om det gäller din dotter (De akkor nem ha a lányodról van szó)

Det stora århundradet (A nagyszerű évszázad) regénysorozatSzerkesztés

  • 2011 - Brobyggarna (A hídépítők)
  • 2012 - Dandy (Aranyifjú)
  • 2013 - Mellan rött och svart (Piros és fekete között)
  • 2014 - Att inte vilja se (Szemet hunyni)
  • 2015 - Blå stjärnan (Kék csillag)
  • 2016 - Äkta amerikanska jeans (Valódi amerikai jeans)
  • 2017 - 1968
  • 2018 - De som dödar drömmar sover aldrig (Akik álmokat ölnek sohasem alszanak)

Egyéb regényekSzerkesztés

  • 1971 – Om kriget kommer (Ha jön a háború)
  • 1974 – Det stora avslöjandet (A nagy leleplezés)
  • 1981 – Ondskan (Könyörtelenek)
  • 1990 – Gudarnas Berg (Az istenek hegye - Guillou egyetlen ifjúsági regénye)

Egyéb könyvekSzerkesztés

  • 1975 – Handbok för rättslösa
  • 1976 – Journalistik
  • 1977 – Irak - det nya Arabien (társszerző Marina Stagh)
  • 1979 – Artister. Intervjuer och porträtt (társszerző Jan Håkan Dahlström)
  • 1979 – Reporter
  • 1982 – Berättelser från det Nya Riket (társszerző Göran Skytte)
  • 1983 – Justitiemord. Fallet Keith Cederholm
  • 1984 – Nya berättelser. Från Geijer till Rainer (társszerző Göran Skytte)
  • 1989 – Reporter (átdolgozott)
  • 1990 – Åsikter
  • 1990 – Stora machoboken (társszerző Pär Lorentzon och Leif G.W. Persson)
  • 1991 – Berättelser
  • 1991 – Grabbarnas stora presentbok (társszerző Pär Lorentzon és Leif G.W. Persson)
  • 1992 – Grabbarnas kokbok (társszerző Leif G.W. Persson)
  • 1996 – Svenskarna, invandrarna och svartskallarna
  • 1996 – Om jakt och jägare - Från Fagerhult till Sibirien (társszerző Leif G.W. Persson)
  • 2002 – Häxornas försvarare
  • 2003 – På jakt efter historien: Spioner, reportage, riddare och häxor
  • 2005 – Kolumnisten
  • 2009 – Ordets makt och vanmakt

Filmek, tv-filmekSzerkesztés

  • 1980 – Genombrottet
  • 1984 – Vargen
  • 1989 – Täcknamn Coq Rouge
  • 1989 – Förhöret (TV-film)
  • 1989 – Den demokratiske terroristen (tv-sorozat társszerző Humberto López y Guerra)
  • 1990 – Fiendens fiende
  • 1992 – Den demokratiske terroristen (Beépített terroristák)
  • 1995 – Vendetta
  • 1995 – Vendetta
  • 1995 – Tribunal
  • 1998 – Hamilton
  • 2001 – Hamilton
  • 2003 – Ondskan (Könyörtelenek)
  • 2007 – Arn – Tempelriddaren (Arn, a templomoslovag)
  • 2008 – Arn – Riket vid vägens slut
  • 2012 – Hamilton - I nationens intresse
  • 2014 – Men inte om det gäller din dotter

TévésorozatokSzerkesztés

  • Guillou på jakt (1999)
  • Häxornas tid
  • Den demokratiske terroristen (társszerző Humberto López y Guerra)
  • Arns rike
  • Talismanen (társszerző Henning Mankell)
  • Den vite riddaren (társszerző Leif G.W. Persson)
  • Anna Holt (társszerző Leif G.W. Persson)
  • Guillou på jakt (2012)

MagyarulSzerkesztés

  • Könyörtelenek; ford. Dobosi Beáta; Animus, Bp., 2016

Díjak és kitüntetésekSzerkesztés

  • 1984 – Stora Journalistpriset (A nagy újságíró díj)
  • 1984 – Aftonbladets TV-pris
  • 1988 – Bästa svenska kriminalroman (A legjobb svéd krími - I nationens intresse)
  • 1990 – Prix France Culture (legjobb franciára fordított regény - Ondskan)
  • 1998 – SKTF:s pris-årets författare (Az év írója)
  • 2000 – Årets bok-Månadens boks litterära pris (A Könyvhét irodalmi díja)
  • 2014 – Jan Myrdals stora pris – Leninpriset (kultúra díj)
  • 2016 – Axel Liffner-stipendium

ForrásokSzerkesztés

  • Exponerat (Politikailag és vallásilag független hírlap)
  • SVT (Sveriges Television)
  • Cikkek az Aftonbladet, Dagens Nyheter, Expressen stb. újságokból

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Guillou című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Guillou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés