Japán Atomenergetikai Társaság
A Japán Atomenergetikai Társaság (日本原子力発電, Nihon Gensirjoku Hacuden) eredetileg az atomenergia felhasználásának megkezdésére Japánban alapított társaság, mely jelenleg két különböző helyszínen üzemel. A hivatalos weboldal szerint a JAPC "az egyetlen japán atomerőmű, amely kizárólag nukleáris energiával foglalkozik."[1]
| Japán Atomenergetikai Társaság | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1957 |
| Székhely | Tokió |
| Forma | kabusiki gaisa |
| A Japán Atomenergetikai Társaság weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A társaságnak mind a tókai atomerőműben, mind a curugai atomerőműben vannak egységei, ezeken kívül Curugában is terjeszkedik.
A vállalat Japán fő villamosenergia-szolgáltatóinak közös tulajdonában van: ezek a Tokyo Electric Power Company (28,23%), a Kansai Electric Power (18,54%), a Chubu Electric Power (15,12%), a Hokuriku Electric Power Company (13,05%), a Tohoku Electric Power (6,12%), valamint az Electric Power Development Company (J-Power) (5,37%).
Balesetek szerkesztés
2011. március 11-én számos japán atomreaktor súlyosan megsérült a tóhokui földrengés és szökőár miatt. A tókai atomerőmű villamosenergia-kapcsolata megszakadt a külvilággal, két hűtőszivattyújának, valamint a három vészhelyzeti áramfejlesztője közül kettőnek a meghibásodását észlelték. A külső villamosenergia-kapcsolat csak két nappal a földrengést követően lehetett helyreállítani.[2][3]
Uránkészlet-értékesítés szerkesztés
2013 februárjában annak érdekében, hogy pénzt szerezzen a 2013 áprilisában esedékes 40 milliárd jenes kölcsöne visszafizetéséhez, a társaság eladta uránkészletének egy részét. A kölcsönt az uránfelhasználás racionalizálása mellett uránkészlete egy része értékesítésének köszönhetően tudta törleszteni. A Japan Atomic Power nem hozta nyilvánosságra a vevő kilétét.[4]
Külföldi tevékenységek szerkesztés
Japán első nukleáris exportja egy korábban atomenergiával nem rendelkező országba, Vietnámba irányul majd, a Ninh Thuận 2 atomerőműben négy 1000 MW-os reaktort állítanak üzembe. Az atomerőmű megvalósíthatósági tanulmányát a Japán Atomenergetikai Társaság készíti el.[5] A társaság a projekt megvalósításával kapcsolatban is közreműködik, mint tanácsadó.[6][7] Az erőművet az International Nuclear Energy Development of Japan Co konzorcium építi, amely 13 japán vállalatot foglal magában.[8] Az erőmű az állami tulajdonban lévő EVN villamosenergia-társaság tulajdonában és üzemeltetésében működik majd. Az első blokkot 2021-ben, a másodikat 2022-ben, a harmadikat 2024-ben, míg a negyediket várhatóan 2025-ben helyezik üzembe.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The Japan Atomic Power Company. web.archive.org, 2008. november 13. [2008. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Reuters Editorial. „Cooling system pump stops at Tokai No.2 plant-Kyodo”, AF. [2011. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 22.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ „Tokai No.2 nuke plant cooling process working - operator”, Reuters, 2011. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.) (angol nyelvű)
- ↑ Japan Atomic Power takes rare step to sell uranium for loan payment－ 毎日ｊｐ(毎日新聞). web.archive.org, 2013. március 6. [2013. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ a b Nuclear Engineering International. web.archive.org, 2012. június 7. [2012. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Japan Offers Consultant Services for Vietnamese Nuclear Power Plant (angol nyelven). OilPrice.com. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ JAPC to assess Vietnamese project. web.archive.org, 2014. december 6. [2014. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ „UPDATE 1-Japan consortium, EVN to tie up on Vietnam nuclear plant”, Reuters, 2011. szeptember 29. (Hozzáférés: 2020. március 22.) (angol nyelvű)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japan Atomic Power Company című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
