Jar

település Oroszországban

Jar (oroszul: Яр) település Oroszországban, Udmurtföldön, a Jari járás székhelye.

Jar (Яр)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyUdmurtföld
JárásJari
Irányítószám427500
Körzethívószám34157
Népesség
Teljes népesség6446 fő (2016)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Jar (Oroszország)
Jar
Jar
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 14′ 47″, k. h. 52° 06′ 25″Koordináták: é. sz. 58° 14′ 47″, k. h. 52° 06′ 25″
Jar (Udmurtföld)
Jar
Jar
Pozíció Udmurtföld térképén
Jar weboldala

Lakossága: 6596 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Udmurtföld északnyugati részén, a Csepca bal partján terül el. Távolsága a legközelebbi várostól, Glazovtól kb. 40 km. Vasúti csomópont a KirovPerm közötti vasúti fővonalon. Innen indul ki a Kirovi terület északkeleti vidékére (OmutnyinszkKirsz–Lesznoj felé) vezető szárnyvonal.

Története

szerkesztés

1895-ben II. Miklós orosz cár elrendelte a Kotlasz–Perm közötti vasútvonal megépítését. A Vjatka (a mai Kirov) és Glazov közötti szakaszon 1898 őszén indult meg a forgalom. Ez az időpont tekinthető Jar vasútállomás (mint lakott hely) alapítási évének. Nevét a másfél km-re lévő azonos nevű faluról kapta. 1932-ben ide helyezték át a járási székhelyet (Ukan faluból), 1938-ban városi jellegű településnek nyilvánították.

Az 1930-as években fektették le a Jarból észak felé vezető szárnyvonalat. Végpontjánál, Lesznoj állomás mellett épült ki 1938-ban a Gulag rendszeréhez tartozó Vjatlag (vjatkai lágerek) központi telephelye. A táborok foglyai főként fakitermelést végeztek, a kitermelt fát Jaron át vasúton szállították a világháború idején haditermelésre átállított üzemeknek.

Népessége

szerkesztés
  • 1959-ben 4 917 lakosa volt.
  • 1970-ben 5 261 lakosa volt.
  • 1979-ben 6 381 lakosa volt.
  • 1989-ben 6 917 lakosa volt.
  • 2002-ben 7 202 lakosa volt.
  • 2010-ben 6 596 lakosa volt, melynek 54,9%-a udmurt, 39,1%-a orosz, 1,1%-a tatár.

Gazdasága

szerkesztés

1946-ban a településen fafeldolgozó üzem létesült (Szaharlesz), ahol többek között tűlevelekből takarmány-adalékot, jegenyefenyőből olajat készítettek. Többszöri névváltozás és profilváltás után 2004-ben Leszozavod ARTA (kft) néven folytatta tevékenységét. Az 1978-ban alapított téglagyárat 1994-ben a vasút „vette át” és termékeit a vasútvonal menti létesítmények építésénél használta.

A település legrégibb iparvállalata az 1931-ben létesített kis lenfeldolgozóból nőtt ki. A gyárat 1958-ban kezdték építeni és 1961 végén avatták fel. A textilipar válsága valószínűleg itt is erősen éreztette hatását, de a gyár 2007-ben – a megrendelésektől függően – még működött.

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)