Főmenü megnyitása

A Jaszacsnaja (oroszul: Ясачная, jakut elnevezése: Gyahaak [Дьахаак]) folyó Oroszország ázsiai részén, a Magadani területen és Jakutföldön; a Kolima bal oldali mellékfolyója.

Jaszacsnaja
Ясачная
Устье реки Ясачная.jpg
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz490 km
Vízgyűjtő terület35 900 km²
Forrás Cserszkij-hegylánc
Torkolat Kolima
é. sz. 65° 43′ 53″, k. h. 150° 54′ 39″Koordináták: é. sz. 65° 43′ 53″, k. h. 150° 54′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaszacsnaja témájú médiaállományokat.

Az elnevezés a türk eredetű,[1] oroszok által átvett jaszak (ясак) szó melléknévi alakjából származik. Az Orosz Birodalomban a szibériai őslakosság adóját nevezték jaszaknak, melyet többnyire prémben (cobolyprémben) szolgáltattak.

FöldrajzSzerkesztés

Hossza: 441 km (a jobb forrásággal együtt 490 km), vízgyűjtő területe: 35 900 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 80 km-re): 329 m³/s.

A Cserszkij-hegylánc keleti nyúlványain 850–900 m magasságban eredő két forráság: a Bal- és a Jobb-Jaszacsnaja egyesülésével, a Magadani területen keletkezik. A kezdetén szurdokokban kanyargó folyó rövidesen kiér a hegyek közül és a Kolima-alföld déli részén, Jakutföldön végig észak felé tart. Az alföldön egyre kanyargósabb, sok mellékágra szakadozik, alsó folyásán medre 300–400 m-re, ártere 8 km-re szélesedik. Az utolsó 60 km-es szakaszán a Kolima völgyével párhuzamosan folyik, Zirjanka járási székhelynél ömlik a Kolimába. Októberben befagy és június elején szabadul fel a jég alól.

Jelentősebb mellékfolyói a nyugatabbra húzódó hegyekből érkeznek. Közülük legnagyobb az Omuljovka (410 km) és a Rasszoha (254 km).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Varga Ilona: Szibéria a 17. századi orosz gazdaságban (Acta Historica LXXVII., Szeged, 1983)

ForrásokSzerkesztés