Főmenü megnyitása

Javorinka (szlovákul: Javorinka) Galánta városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. A csehszlovák hatóságok által elsőként létrehozott szlovák telepes falu a Felvidéken.

Javorinka (Javorinka)
Javorinka 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rang Galánta településrésze
Első írásos említés 1921
Irányítószám 925 01
Körzethívószám 00421 (0) 31
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Javorinka (Szlovákia)
Javorinka
Javorinka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 17° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 12″, k. h. 17° 42′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Javorinka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Galántától 3 km-re délnyugatra, Taksonyfalva község szomszédságában, a Sárd-patak mentén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést Csehszlovákia szláv nemzetállami törekvéseinek keretén belül alapították 1921. október 1-jén, kezdőlépéseként azoknak az intézkedéseknek, amelyek a felvidéki magyarság összefüggő tömbjét hivatott megbontani. Lakosai tizenkét trencsénteplic környéki faluból települtek át önkéntesen, összesen 44 szlovák család. Az új település elnevezése Štefánikovo lett Milan Rastislav Štefánik tiszteletére. A betelepülők részére több mint 500 hektár földterületet utaltak ki. Lakóházaik és gazdasági épületeik felépítése 1924-ben fejeződött be. Iskoláját 1928-ban a Szlovák Liga építtette. A településen megszervezték a Sedliacke jazdy (magyarul Paraszti Lovasság) félkatonai védelmi szervezetet is, amelynek célja „a magyar iredenta, revíziós törekvések megakadályozása” volt. Önkéntes tűzoltó szervezetét 1924-ben alapították. Közigazgatásilag kezdetben Taksony községhez tartozott, önállósodási törekvéseik hatására azonban 1938. január 1-jétől önálló község.

Az első bécsi döntés következtében a község 1938 novemberétől Magyarországhoz tartozott. A korabeli magyar jogszabályok értelmében lakosai megtarthatták szlovák állampolgárságukat és vagyonukat is. Szlovák állampolgárként ezenkívül mentesültek a hadkötelezettség alól is, nem kellett a magyar hadseregbe bevonulniuk. Szlovák iskolájuk a háború idején is működött 1944 szeptemberéig. Mindezen számukra kedvező feltételek miatt csupán egyetlen család költözött el a községből. A szovjet Vörös Hadsereg 1945 márciusában foglalta el a térséget, ezután ismét Csehszlovákiához csatolták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták, nevét ekkor változtatták Javorinkára.[1]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Köztemetőjét 1922-ben létesítették.
  • A haranglábat 1926-ban emelték.
  • A Sárd-patakon átívelő betonhidat 1932-ben építették.
  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült.
  • A település központjában szép park található sportpályákkal és gyermekjátszótérrel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pukkai László: Mátyusföld I., Lilium Aurum kiadó, 2002, ISBN 80-8062-137-3

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés