Joachim Rossihnius

Joachim Rossihnius, névváltozatok: Rossinius, Roschinius, Rossichnius, Rosinus, Rossenius[1] (Stargard, 1600 körül[2]Kodavere, feltehetőleg 1645) német evangélikus lelkész, egyházi író.

Joachim Rossihnius
Született 1600
Elhunyt 1646 (45-46 évesen)
Foglalkozása szerző
A Catechismus címlapja
Az Evangelia und Episteln címlapja

ÉleteSzerkesztés

Pomerniából származott, 1614-ben a frankfurti Brandenburgi Egyetem (Brandenburgische Universität) hallgatója lett.[3] Mivel még túl fiatal volt ahhoz, hogy letegye a "beíratáshoz szükséges esküt", születésének évét 1600 körülre teszik.[4] Tanulmányai időpontjáról, diplomájáról, 1622-ig tett tevékenységéről semmit sem tudunk. 1622-ben lelkésszé nevezték ki Vigalába, a mai Észtország területére. A tartomány akkor Svédország része volt, s az északi észt nyelvterületen található. A Livón Lovagrend 1561-es összeomlása után a terület évtizedekig vitatott tulajdonú volt Svédország, Oroszország és Lengyelország közt. 1621 és 1625 közt ismét háború dúlt Lengyelország és Svédország közt.

Nem tudjuk, Rossihnius meddig volt Vigalában, amely közel esett Livónia lengyel fennhatóság alatt álló részéhez. 1625-ben, amikor a svéd sereg Jakob De la Gardie vezetésével megszállta Tartut a sereg tagjaként mint prédikátor szolgált. A svéd győzelem után prédikációt tartott a tartui Mária-templomban.[4] Itt tevékenykedett 1642-ig, 1644-ben Kodaverében lett lelkész, ahol a következő évben meghalt.[5]

Rossihnius Észtországba érkezésekor még alig beszélte az észt nyelvet, de minden bizonnyal hamar elsajátította azt. Mivel abban az időben alig volt nyomtatott észt segédanyag az egyházi munkához, két észt kézikönyvet készített, amelyek a legkorábbi észt nyomtatványok közé tartoznak. Mindkettő 1632-ben Rigában jelent meg.[6] Catechismus Herrn D. Martini Lutheri című munkája 86 oldalból áll, kétnyelvű kiadás, az oldalakon két oszlopban német és észt párhuzamos szöveget tartalmaz, az észt szöveg dél-észt nyelvjárásban készült.

Feltehetően maga Rossihnius nem volt fordító, hanem korábbi észak-észt szövegekre, például Heinrich Stahl és Georg Müller munkáira támaszkodva készítette el a dél-észt változatot. Elsősorban a szókincs változataira összpontosított,[7] de későbbi kutatások megállapították, hogy ez következetlenül történt, a szöveg észak- és dél-észt elemeket egyaránt tartalmaz.[8] Evangelien und Episteln című munkája 200 oldalból áll, s a német cím ellenére csak észt szöveget tartalmaz, párhuzamos német szöveg nincs benne. Ez az első teljesen észt nyelvű nyomtatvány. Önmagában a mérete is fontos nyelvemlékké teszi. Rossihnius munkáiból mindössze néhány példány maradt fenn, ezért mindkét könyvet újra megjelentették 1898-ban, így a kutatók számára hozzáférhető lett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Valve-Liivi Kingisepp, Külli Habicht, Külli Prillop: Joachim Rossihniuse kirikumanuaalide leksika. Tartu: Tartu Ülikool 2002, S. 13.
  2. Er wird in der Matrikel der Viadrina als „Joachimus Rossinius Stargardensis Pomeranus“ geführt, was nicht bedeuten muss, dass er dort auch geboren ist, s. Wilhelm Reiman: Lebensschicksale des Verfassers, in: Ders.: Joachim Rossihnius. Südestnische Uebersetzung des Lutherischen Katechismus … Dorpat: Laakmann 1898, S. VI.
  3. L. Meyer: Ueber die ältesten estnischen Sprachdenkmäler und Joachim Rossihnius, in: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1897. Jurjew (Dorpat): C. Mattiesen 1898, S. 20–21. In der Literatur findet sich mehrfach der Hinweis, Rossihnius habe in Frankfurt am Main studiert – so bei Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 476, Eestikeelne raamat 1525-1850. Toim. E. Annus. Tallinn 2000, S. 647 oder Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 111
  4. a b Wilhelm Reiman: Lebensschicksale des Verfassers, in: Ders.: Joachim Rossihnius. Südestnische Uebersetzung des Lutherischen Katechismus …Dorpat: Laakmann 1898, S. VI.
  5. A. S-te: ROSSIHNIUS, in: Eesti biograafiline leksikon. Tartu: Loodus 1926-1929, S. 434.
  6. Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 111.
  7. A. S-te: ROSSIHNIUS, in: Eesti biograafiline leksikon. Tartu: Loodus 1926-1929, S. 435.
  8. Arnold Kask: Eesti kirjakeele ajaloost I. Tartu: TRÜ Eesti keele kateeder 1970, S. 60–61.

ForrásokSzerkesztés

  • M. Lipp: Joachim Rossinius, megjelent: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1896. Jurjew (Dorpat): C. Mattiesen 1897, 110–115. oldal
  • L. Meyer: Ueber die ältesten estnischen Sprachdenkmäler und Joachim Rossihnius, megjelent: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1897. Jurjew (Dorpat): C. Mattiesen 1898, 1–29. oldal
  • Wilhelm Reiman: Joachim Rossihnius. Südestnische Uebersetzung des Lutherischen Katechismus, der Sonntags-Evangelien und -Episteln und der Leidensgeschichte Jesu nebst einem Anhang in das Südestnische übersetzter Kirchenlieder und Stücke der Agende mit einer Einleitung Dorpat: Laakmann, 1898
  • Eesti biograafiline leksikon, Tartu, 1926–1929, 434–435. oldal
  • Helgi Liin: Saksa tõlkelaenudest J. Rossihniuse eesti keeles megjelent: Emakeele Seltsi Aastaraamat 19–20 (1973–74), 1975, 169–178. oldal
  • Paul Alvre: Mõnda Joachim Rossihniuse keelekasutuse eripärast, megjelent: Emakeele Seltsi Aastaraamat 47, 2002, 39-43. oldal
  • Valve-Liivi Kingisepp, Külli Habicht, Külli Prillop: Joachim Rossihniuse kirikumanuaalide leksika Tartu: Tartu Ülikool, 2002
  • Allgemeines Schriftsteller- und Gelehrten-Lexicon der Provinzen Livland, Esthland und Kurland 3. kötet, L–R. Johann Friedrich Steffenhagen und Sohn, Mitau 1831, digitalizált változat
  • Oldala az utlib.ut.ee oldalon
  • Szócikke az Észt Enciklopédia oldalán

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joachim Rossihnius című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.