Főmenü megnyitása

Sir John Frederick William Herschel (Slough, 1792. március 7.London, 1871. május 11.) angol csillagász és matematikus.

John Herschel
John Herschel 1867-ben
John Herschel 1867-ben
Életrajzi adatok
Született1792. március 7.
Slough
Elhunyt1871. május 11. (79 évesen)
London
Sírhely Westminsteri apátság
Születési neve John Frederick William Herschel
Ismeretes mint
SzüleiWilliam Herschel
Gyermekek
  • John Herschel
  • Margaret Louisa Marshall
  • Alexander Stewart Herschel
Iskolái
Pályafutása
Szakterület csillagászat, matematika
Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Copley-érem (For his Papers printed in the Philosophical Transactions., 1821)
  • Copley-érem (2018. december 30., For his work entitled Results of Astronomical Observations made during the years 1834, 1835, 1836, 1837 and 1838, at the Cape of Good Hope; being a completion of a telescopic survey of the whole surface of the visible heavens, commenced in 1825, angol, Royal Society, 1847)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Royal-érem (1840)
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1836)
  • Lalande Prize (1833)
  • Bakerian Lecture (1823)
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz John Herschel témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

William Herschel csillagász és műszerépítő egyetlen gyermeke volt. 17 éves korában vették fel a cambridge-i St. John's College-ba, 1813-ban (21 évesen!) már a Royal Society tagja lett, ebben az évben adta közre első tisztán matematikai munkáját. Kis ideig Londonban jogászkodott, majd teljesen a fizikai és asztronómiai kutatások felé fordult.

A kettőscsillagok katalógusának kibővítésére 1834-38-ban a Jóreménység fokához utazott; ennek eredménye a déli égbolt első átfogó tudományos ismertetése. Visszatérve, 1838-ban Viktória brit királynő megkoronázása alkalmával baronet rangot és számos kitüntetést kapott; éveken át volt a Royal Society titkára, több ízben a Királyi Csillagászati Társaság elnöke és 1850-55-ben, miként Isaac Newton is, a királyi pénzverő intézet főnöke.

Hamvai Newtonéi mellett nyugszanak a Westminsteri apátságban. Fiai közül a második, Alexander és a harmadik, John, szintén csillagászok.

MunkásságaSzerkesztés

Fontosabb csillagászati megfigyelései 11 kötetes kettőscsillag-katalógusában (Memoirs of the Royal Astronomical Society vol. II-XXXVIII) és az 1864-ben kiadott General Catalogue-ban tette közzé; utóbbi 5079 addig ismeretes ködfoltot és csillaghalmazt tartalmazott.

Dél-afrikai útján fotometriai is foglalkozott. Számos lángspektrumot publikált; egyebek közt a stronciumét és a káliumét.[1]

Ő próbálkozott először a kettőscsillagok pályájának meghatározásával.

MunkáiSzerkesztés

  • On Light (London, 1828)
  • On Sound (1830)
  • Results of astronomical observations made 1834-38 at the Cape of Good Hope, London 1847

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 130. ISBN 963 280 982 3

ForrásokSzerkesztés