John Herschel

Sir John Frederick William Herschel (Slough, 1792. március 7. – London, 1871. május 11.) angol csillagász és matematikus.

John Herschel
1867-ben
Életrajzi adatok
Született	1792. március 7. Slough
Elhunyt	1871. május 11. (79 évesen) London
Sírhely	Westminsteri apátság
Ismeretes mint	csillagász fotográfus matematikus kémikus fizikus író
Házastárs	Lady Margaret Brodie Stewart
Szülei	Mary Baldwin William Herschel
Gyermekek	John Herschel Alexander Stewart Herschel Caroline Emilia Mary Herschel Isabella Herschel Sir William Herschel, 2nd Baronet Margaret Louisa Marshall Maria Sophie Herschel Amelia Herschel Julia Mary Herschel Matilda Rose Herschel Francisca Herschel Constance Anne Herschel
Iskolái	Eton College St John's College
Pályafutása
Szakterület	csillagászat, matematika
Szakmai kitüntetések
Royal Society tagja Copley-érem (1821) Copley-érem (2018. december 30., Royal Society, angol, 1847) A művészetek és a tudományok érdemrendje Royal-érem (1840) Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1836) Lalande-díj (1833) Bakerian Lecture (1823) American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz John Herschel témájú médiaállományokat.

Élete

William Herschel csillagász és műszerépítő egyetlen gyermeke volt. 17 éves korában vették fel a cambridge-i St. John's College-ba, 1813-ban (21 évesen) már a Royal Society tagja lett, ebben az évben adta közre első tisztán matematikai munkáját. Kis ideig Londonban jogászkodott, majd teljesen a fizikai és asztronómiai kutatások felé fordult.

A kettőscsillagok katalógusának kibővítésére 1834-38-ban a Jóreménység fokához utazott; ennek eredménye a déli égbolt első átfogó tudományos ismertetése. Visszatérve, 1838-ban Viktória brit királynő megkoronázása alkalmával baronet rangot és számos kitüntetést kapott; éveken át volt a Royal Society titkára, több ízben a Királyi Csillagászati Társaság elnöke és 1850-55-ben, miként Isaac Newton is, a királyi pénzverő intézet főnöke.

Hamvai Newtonéi mellett nyugszanak a Westminsteri apátságban. Fiai közül a második, Alexander és a harmadik, John, szintén csillagászok.

Munkássága

Fontosabb csillagászati megfigyelései 11 kötetes kettőscsillag-katalógusában (Memoirs of the Royal Astronomical Society vol. II-XXXVIII) és az 1864-ben kiadott General Catalogue-ban tette közzé; utóbbi 5079 addig ismeretes ködfoltot és csillaghalmazt tartalmazott.

Dél-afrikai útján fotometriával is foglalkozott. Számos lángspektrumot publikált; egyebek közt a stronciumét és a káliumét.

Ő próbálkozott először a kettőscsillagok pályájának meghatározásával.

Munkái

• On Light (London, 1828)
• On Sound (1830)
• Results of astronomical observations made 1834-38 at the Cape of Good Hope, London 1847

Emlékezete

• Kondor Gusztáv: Emlékbeszed Herschel János külső tag felett

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X