Főmenü megnyitása

Judith Butler (Cleveland, Ohio, 1956. február 24. –) amerikai filozófus, a Berkeley Egyetem Retorika és Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszékének professzora.

Judith Butler
Judith Butler (2011) cropped.jpg
Született 1956. február 24. (63 éves)[1][2][3]
Cleveland
Állampolgársága amerikai
Foglalkozása
  • filozófus
  • író
  • egyetemi oktató
  • szociológus
  • irodalomkritikus
  • feminista
  • újságíró
Iskolái Yale Egyetem
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Brudner Prize (2004)
  • az Université Bordeaux-Montaigne díszdoktora (2011)
  • Theodor W. Adorno-díj (2012)
  • Lysenko Prize (2012)
  • a McGill Egyetem díszdoktora (2013)
  • honorary doctor of the University of St Andrews (2013)
  • Honorary doctor of the University of Fribourg (2014)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2015)
  • Albertus-Magnus professorate (2016)

A Wikimédia Commons tartalmaz Judith Butler témájú médiaállományokat.

Butler a kortárs feminista elmélet egyik kiemelkedő képviselője, a queerelmélet központi figurája. Munkássága a posztstrukturalista gondolati áramlathoz kapcsolódik, nagyban épít Michel Foucault írásaira. Műveinek egyik fő témája a feminista mozgalom előfeltevéseinek kritikája, a férfi- biologizáló ellentétpárral szemben a társadalmi nem performatív jellegét hangsúlyozza.

2001 óta aktívan foglalkozik a közel-keleti konfliktusokkal is, erről azóta három tanulmánykötete jelent meg.[4]

Magyarul megjelent műveiSzerkesztés

  • Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása; ford. Berán Eszter, Vándor Judit; Balassi, Bp., 2006 (Feminizmus és történelem) ISBN 963-506-658-9
  • Jelentős testek. A „szexus” diszkurzív korlátairól; ford. Barát Erzsébet, Sándor Bea; ÚMK, Bp., 2005 (Nemiség és társadalom) ISBN 963-9494-65-8
  • A paródiától a politikáig (Café Bábel, 2000. ősz)
  • Esetleges alapok – A feminizmus és a "posztmodern" kérdés (Thalassa, 1997/1, 11-31.o.)

ForrásokSzerkesztés

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Indiana Philosophy Ontology Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. http://tntefjournal.hu/vol1/iss1/06_benko.pdf

További információkSzerkesztés