Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Michel Foucault

francia filozófus

Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15.Párizs, 1984. június 25.) francia történész, filozófus; a Collège de France tagja; a 20. század nagy hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

Michel Foucault
XX. század
Kontinentális filozófia
Michel Foucault.jpg
Élete
Született 1926. október 15.
Franciaország, Poitiers
Elhunyt 1984. június 25. (57 évesen)
Franciaország, Párizs
Pályafutása
Iskola/Irányzat Kontinentális filozófia, posztstrukturalizmus, diskurzuselemzés
Érdeklődés ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, irodalomfilozófia
Rájuk hatott Giorgio Agamben · Edward Said · Pierre Bourdieu · Ian Hacking · Judith Butler · Friedrich Kittler · Arnold Davidson · Gilles Deleuze · David Halperin · Donna Haraway · Hubert Dreyfus · Paul Rabinow · Jacques Rancière · Hans Sluga · Nikolas Rose · Partha Chatterjee · Antonio Negri · Michael Hardt · Félix Guattari · Bernard Harcourt · Jonathan Simon · Mariana Valverde · Talal Asad · David W. Garland · Marc Angenot · Michael J. Shapiro · Stephen Greenblatt · Mark Poster · Jean Baudrillard
Hatottak rá Althusser · Artaud · Austin · Bachelard · Barthes · Bataille · Bentham · Blanchot · Borges · Canguilhem · Dumézil · Flaubert · Hegel · Heidegger · Husserl · Hyppolite · Kant · Klossowski · Marx · Nietzsche · Sade · Sartre
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Foucault témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Paul-Michel Foucault néven született 1926-ban Franciaországban, Poitiers-ban. Édesapja, Paul-André Foucault kiváló sebész volt. Édesanyja, Anne is orvosi családból származott, az ő édesapja is sebész volt. Ő is szerette volna az orvosi pályát választani, de Michel és öccse nevelése lefoglalta, és az abban az időben meglévő nőkkel szembeni előítéletek miatt sem válhatott neves orvossá. A német megszállás alatt Foucault Poitiers-ban tanult. Már ekkor kiemelkedett a filozófiai képességeivel és ilyen irányban szeretett volna tovább tanulni, ezzel szemben apja azt akarta, hogy a fiatal Paul-Michel kövesse őseit, és orvos legyen. Ez a konfliktus volt az oka, hogy nevét megváltoztatta, és elhagyta nevéből az édesapja után kapott „Paul” nevet. A második világháborút követően Párizsba költözött és felvétele után az École Normale Supérieure d'Ulm hallgatója lett. Ez az intézmény a humán tudományok fellegvárának tekinthető, Foucault itt elsősorban filozófiát tanult, de felvette mellé a pszichológiát is.

A tanulmányok befejezése után 1955-ben Svédországba ment az Uppsalai Egyetemre, majd 1958-ban Lengyelországban francia kulturális attasé lett. Innen 1959-ben a Hamburgban lévő Francia Intézethez került. Foucault 1960-ban visszatért pszichológiát tanítani Franciaországba Clermont-Ferrand egyetemére. 1968-ban Párizsban a Vincennes Egyetemen a filozófia tanszék tanára lett. Az 1968-as diáklázadásban játszott szerepe miatt egy ideig nem taníthatott, de 1970-ben megválasztották Franciaország legrangosabb szellemi intézményének, a Collège de France tagjának. Ez a tisztség végigkísérte hátralévő életét, melyet elsősorban az írásnak szentelt. A Collège keretében évente előadásokat tartott. Összesen tizenhárom Collège előadás sorozata jelent meg, melyből nyolcat franciául, hetet angol nyelven tettek közzé.

Homoszexuális kapcsolatban 1963-tól haláláig nyílt élettársi kapcsolatban élt Daniel Defert-rel. A hetvenes-nyolcvanas években részese a San Franciscó-i szadomazochista szubkultúrának. 1984-ben AIDS-hez köthető betegségben hunyt el.

MunkásságaSzerkesztés

Foucault elsősorban a különböző társadalmi intézmények (a pszichiátria, az orvostudomány és a börtön), valamint a szexualitás történetéről szóló újszerű kutatásairól ismert. A hatalom problémáját, illetve a tudás és a hatalom közti viszonyt, valamint a diskurzus működését középpontba állító megközelítése számos kortárs társadalomtudományi elméletbe beépült.

A kritikusok és kommentátorok Foucault munkásságát legtöbbször a posztmodernizmus és a posztstrukturalizmus áramlatába sorolják, bár a hatvanas években egyértelműen kapcsolódott a strukturalizmushoz is. Foucault minden hasonló címkét elutasított, mivel ezeket túl kényelmesnek és leegyszerűsítőnek tartotta.

Magyarul megjelent műveiSzerkesztés

MonográfiákSzerkesztés

Foucault magyarul megjelent monográfiái az eredeti francia megjelenés sorrendjében

Egyéb kötetek, válogatásokSzerkesztés

Magyarul megjelent válogatások, Foucault közreműködésével készült könyvek a cím alapján rendezve

  • Elmebetegség és pszichológia. A klinikai orvoslás születése (Corvina, 2000) ISBN 963-13-4552-1
  • Én, Pierre Riviére, aki lemészároltam anyámat, húgomat és öcsémet (Jószöveg, 1999) ISBN 963-9134-26-0
  • Herculine Barbin, más néven Alexina B. Egy hermafrodita naplója (Jószöveg, 1997) ISBN 963-9134-01-5
  • A fantasztikus könyvtár (Pallas Stúdió Attraktor, 1998) ISBN 963-9022-85-3
  • Az igazság és az igazságszolgáltatási formák (Latin betűk, 1998) ISBN 963-85845-1-3
  • A modernség politikai-filozófiai dilemmái, a felvilágosodáson innen és túl: Michel Foucault írásaiból (MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1991) ISBN 963-8302-09-7
  • Nyelv a végtelenhez (2. jav. kiad., Latin Betűk, 2000) ISBN 963-9146-06-4
  • A rendellenesek. Előadások a Collège de France-ban, 1974-1975; ford. Berkovits Balázs; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Bp.–Szeged, 2014 (Rezonőr)

ForrásokSzerkesztés

 
Tom Fecht készítette Bonnban található AIDS áldozatok emlékművének tégláján Michel Foucault neve.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés