Juhász Árpád (szociológus)

(1939) magyar szociológus

Juhász Árpád (Törökszentmiklós, 1939. november 18. –) szociológus, tanár.

Juhász Árpád
JA02 posta.jpg
Született 1939. november 18. (83 éves)
Törökszentmiklós
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szociológus
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhász Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Debrecenben érettségizett, 1963-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-orosz szakos tanári és népművelői diplomát, majd a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívumba került tudományos gyakornoknak, ahol filmhatás- és közönségvizsgálatokban vett részt. 1965-től a FŐMO Filmforgalmazási Osztályán dolgozott filmszakelőadóként, 1968-ban a Művelődésügyi Minisztérium Filmművészeti Főosztályára került. Itt s jogutódjánál, a Filmfőigazgatóságon mintegy másfél évtizeden át, főelőadóként elemző-értékelő, prognosztizáló tevékenységet folytatott. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológiai szakán 1975-ben végzett. 1984-től a Magyar Filmintézet Filmterjesztés-elméleti és Módszertani Osztályát vezette. Az 1988-1989-es tanévtől 2004-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szociológiai Tanszékének oktatója (szociológiaelméletet, tömegkommunikáció- és filmszociológiát tanít). 1990-ben az ELTE-n védte meg a filmterjesztés szociológiai és praxeológiai kérdéseivel foglalkozó doktori disszertációját. 1991–1993: megszűnéséig elnöke a Magyar Mozgókép Alapítvány Üzemeltetési Szakkuratóriumának. A kilencvenes évek második felében a KLTE-n folyó mozgókép-kommunikátor képzés egyik kidolgozója és „gazdája”. Három évtizeden keresztül a KLTE és az OPAKFI keretein belül folytatja a nyolcvanas évek közepén megkezdett: longitudinális kutatásait a magyar filmterjesztés modernizációs folyamatairól (reformok, rendszer- és korszakváltás). 1990: Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület Mozgókép Szakosztályalapítóinak egyike, máig elnöke. 2003–2013 között a Szent István Egyetemen elindított, akkreditált felsőfokú mozgóképes (gyártási és terjesztési) szakképzés tanára. Az utóbbi években a magyar filmterjesztés háború utáni történetének feldolgozásával foglalkozik a világszerte és itthon megfigyelhető társadalmi s kulturális változások összefüggéseiben a hazai mozisok és forgalmazók „nagy generációjának” személyes történeteire, megélt tapasztalataira is támaszkodva. Az ezzel kapcsolatos, több évre tervezett „leletmentést” a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete (FFSZ) és az OPAKFI munkatársaival együtt végzi (filmen rögzített mélyinterjúk készítése).

BibliográfiaSzerkesztés

  • A filmterjesztés elméleti és gyakorlati kérdései I-IV. (Filmforgalmazási szaktanfolyam jegyzete, író, szerkesztő, OPAKFI, 1981-1985)
  • A filmterjesztés új útjai I. Mozifilmek kábelen, videón, műholdról, televízión és a moziban (felelős szerkesztő, szerk.: Szekeres Péter, KKI, Filminform GMM, Helikon Film, 1988)
  • Útközben a magyar filmterjesztés I-VII. (sorozatszerkesztő): A filmterjesztés rendszerének átalakulása (1982-92) Tények, reflexiók (FILMOSZ, OPAKFI, 1993)
  • A multiplex kihívás — Tények, reflexiók a kilencvenes évekről (MOSZ, OPAKFI, KLTE, 2000)
  • A kinoszauruszok kora — Tények, reflexiók a kilencvenes évekről (MOSZ, OPAKFI, DE, 2000)
  • Multiplex-szklerózis? — Tények, reflexiók az ezredfordulón (MOSZ, OPAKFI, DE, 2000)
  • Helyben járás és/vagy műsorpolitikai Kállai-kettős? — Tények, reflexiók a „pangás” éveiből (1974-1982) (MOSZ, OPAKFI, DE, 2002)
  • Gúzsbakötve táncolni? — Tények, reflexiók a 80-as évek közepéből (VI-VII. kötet, MOSZ, OPAKFI, 2003)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
  • FFSZ-dokumentum (kézirat, 2016)