Juhan Weitzenberg
Juhan Weitzenberg (Kanepi, 1838. július 22. – Narva, 1877. november 4.) észt költő
| Juhan Weitzenberg | |
 | |
| Született | 1838. július 10.[1] Kanepi parish[1] |
| Elhunyt | 1877. október 23. (39 évesen)[1] Narva[1] |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésTanulmányait szülővárosában kezdte, majd 1850 és 1854 közt a tartui német nyelvű iskolába járt, ahol egyik osztálytársa Jakob Hurt volt.[2] Iskolás korában tragikus esemény történt, amely haláláig beárnyékolta életét: 13 évesen egy fegyverrel játszva véletlenül megölte 5 éves testvérét.[3] 1855 és 1857 közt házitanító volt a tormai egyházszolga Adam Jakobsonnál, ezáltal annak fia, Carl Robert Jakobson oktatója lett. 1858-tól 1861-ig Alatskivi községi jegyzője, 1861-től a narvai erdészeti vállalat alkalmazottja lett. Az itt kapott viszonylag jó fizetés lehetővé tette, hogy unokatestvérét, August Weizenberg szobrászt és egykori tanítványát, Carl Robert Jakobsont anyagilag támogassa.[4] 1860-ban tuberkulózist diagnosztizáltak nála, 1873-ban gyógyulást keresve Németországba, Ausztriába és Svájcba utazott. 1876-ban Finnországot és Svédországot látogatta meg. Elnöke volt az 1874-ben Narvában alapított Ilmarine társaságnak, amely énekművészettel és színházzal foglalkozott.[5]
Életműve szerény, mindössze körülbelül húsz[6] vagy harminc[7] alkotásból áll. Egyes verseinek szerzősége bizonytalan, mások elvesztek. Ez utóbbi a helyzet Ikulaul című alkotásával, amely a gyerekkori balesetről szól, s amelyet kéziratos formában terjesztettek.[3] Számos levele maradt fenn, amelyekben utazásairól is beszámolt. Olyan újságokban publikált, mint például a Postimees, s élénk vitát folytatott a szerkesztő Johann Voldemar Jannsennel. Levelezett Friedrich Reinhold Kreutzwalddal és Georg Julius von Schultzcal is. Költészet a népköltészetből a modern költészetbe való átmenetet képviseli, néhány alkotása viszonylag nagy népszerűségre tett szert. Ezek közé tartozoik a két önállóan megjelent vers, a Tõnnis Laks ehk Eestlase Isamaa, amely egy észt Oroszországba való emigrálásról szóló álmát dolgozza fel,[8] és a Vana hopmanni Nutulaul Mõisavalitsust käest ära andes, amely a feudális urak ellen irányuló költészet példája.
Munkái
szerkesztés- Tõnnis Laks ehk Eestlase Isamaa, Narva: J. Pachmann 1862.
- Vana hopmanni Nutulaul Mõisavalitsust käest ära andes, Tartu: H. Laakmann 1864.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d https://sisu-vana.ut.ee/ewod/w/weizenberg, 2024. május 16.
- ↑ Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, in: Looming 2/1983, S. 261.
- ↑ a b Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, in: Eesti Kirjandus 8/1938, S. 346.
- ↑ Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, in: Eesti Kirjandus 8/1938, S. 351.
- ↑ Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 654–655.
- ↑ Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 655.
- ↑ Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, in: Looming 2/1983, S. 260.
- ↑ Deutsche Übersetzung in: Estnische Gedichte. Übersetzt von W. Nerling. Dorpat: Laakmann 1925, S. 18–20.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Juhan Weitzenberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Alma Selge: Juhan Weitzenberg. Tema 100-nda sünnipäeva puhul, megjelent: Eesti Kirjandus 8/1938, 345–352. oldalak
- Maie Kalda: Kirjandusloolisi korrektiive, megjelent: Keel ja Kirjandus 4/1965, 225–227. oldalak
- Rudolf Põldmäe: Ühest poolelijäänud luuletajast, megjelent: Looming 2/1983, 260–269. oldalak
- Adatlapja az ISIK-ben Archiválva 2022. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben